1857-ben készült el teljes egészében a budapesti Várhegy-alagút, vagy budai Váralagút – vagy a köznyelvben egyszerűen csak Alagút. 350 méter hosszú és a Lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) köti össze a Krisztinavárossal.

Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizáló stílusban épült. Nyugati kapuja a háború alatt elpusztult, ezt 1949-ben újraépítették. 1837-ben Novák Dániel mérnök tett javaslatot arra, hogy Pestet és Budát egy alagúttal kössék össze.

Az ükapja által épített fehérvárcsurgói kastélyt felújító, némi túlzással újjáépítő Károlyi Györgytől sokszor megkérdezik, hol van igazán otthon. Fehérvárcsurgón, a gyönyörűen helyreállított vidéki kastélyánál, vagy Párizsban, ahol életének háromnegyedét töltötte, és ahova ma is gyakran utazik ottani dolgai intézésére?

- Mindkét helyen egyformán jól érzem magam - húzta alá az MTI-Pressnek. - Budapesten születtem, de miután szüleim 1947-ben Franciaországba emigráltak, és én egyéves koromtól ott éltem, nem elfelejtve a magyar gyökereimet felvettem a francia kultúrát, úgyhogy ott is megtaláltam a gyökereimet.

Tetőlécekből készült az Eiffel-torony magyar verziója. Vida Sándor, aki egyébként tetőfedő-mester, gondolt egyet, és két hét alatt megépítette háza előtt a saját kis Eiffel-tornyát. Ami nem is olyan kicsi, hat méter magas lett. De tudtak-e arról, hogy az eredeti Eiffel-toronynak volt magyar építésze is, aki Gustave Eiffel egyik legjobb barátja volt?

Vida Sándor egy nap arra ébredt, kellene neki egy Eiffel-torony. Az ezermester még sohasem járt Párizsban, A világ 100 csodája című könyvet lapozgatva jutott eszébe, hogy lemásolná a franciák 322 méter magas szimbólumát.

Mielőtt dióhéjban áttekintenénk az egyes történelmi korszakokon átívelő építészeti stílusokat és azok meghatározó stílusjegyeit, magát, az építészet fogalmát kell definiálnunk.

Eszerint építészetnek azt a tevékenységet hívjuk, mely épületek és építmények létrehozására, az épített környezet alakítására irányul. Az épületek felépítésén túl belsőépítészetnek nevezzük a belső terek kialakítására irányuló konstruktív tevékenységet, városépítészetnek pedig a városi léptékű építészetet.

Archaikuskor

A Kr. e. 6-5. században virágzó kultúra emlékei főképp templommaradványokból állnak. E kor vívmányai közé tartoznak a férfi test arányait követő dór és a női test arányait másoló ión oszlopok, de a templomok oromzatát és falait is ekkor kezdték domborművekkel, úgynevezett timpanonokkal és frízekkel ékíteni. A kor jelentős alkotásai közé tartozik az olimpiai Héra-templom, a Héraion, mely i. e. 600 körül épült dór stílusban.