Virágvasárnap
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj!

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként.
A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:
"De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?"
Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra:

" Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz.

Forrás:Győr-Moson-Sopron megye Kalendáriuma 2010

A keresztény naptár legfontosabb tartalommal bíró időszaka a húsvéti ünnepkör, amelynek első része a böjt.A böjt utolsó hete virágvasárnappal kezdődik: ez a nagyhét. A húsvétot közvetlenül megelőző napokban a hívők lélekben elkísérik Jézust a keresztútra, hogy a főünnepen  majd vele együtt éljék át a feltámadás örömét is.

Jézus magányos szenvedése áll az egyházi esztendő legkomorabb napja, nagypéntek középpontjában.

A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bõsárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával.

1759-ben építették a hívek saját erejükből ekkor még csak fából és nádtetővel Szent Lőrinc tiszteletére szentelték, fel szereltsége igen szegényes volt. 1777julius. 15 jégeső pusztított a falu a templommal együtt porig égett a helyiek az óta ezt a napot fogadott ünnepként tartják számon, szentségimádással és istentisztelettel ünneplik. 1795-ben építették újjá téglából, és 1939-ben kibővítették. A régi és az új rész jól kivehető. Berendezése a barokk korból való.

1939.év szeptember 5-től



Nagyanyám, Takács Etelka volt rábacsanaki lakos és testvérei emlékére adom közre ezt az írást.

Azt a füzetet, amelyből a szöveget másolom, Nagyanyám hagyta rám azzal a kéréssel, hogy amíg élek, őrizzem az emléküket. Közzéteszem, hogy akiket még érdekel,olvashassák. Azt hiszem, ezen az oldalon méltó helye lesz ennek az anyagnak.

Ahogy időm engedi, gépelem.

J.M.J.

Az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnők az 1939. év szeptemberében kezdték meg működésüket Agyagosszergény községben.