Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Éjszaka
nagy hó esett, s amikor Pista reggel kitekintett az ablakon,
szeme-szája elállt a gyönyörűségtől. Faluvégén laktak, nem látott mást,
mint ragyogó fehérséget. Sietve öltözött fel. A nagy bögre tej és a jó
karéj kenyér is gyorsabban fogyott, mint máskor. Alig várta, hogy
kiszaladhasson a hóba.
Néhány falat volt már csak hátra, amikor édesapa hazaérkezett. Míg Pista aludt, ő megjárta a pusztát, felkereste az intéző úrékat. Egész nap sok dolog várja még, csak egy kicsit ül oda melegedni a búbos mellé.
13 éve | Tóth Lajosné | 1 hozzászólás
Élt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az első fa egyszer így szólt:
-
Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és
sok-sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja
szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát:
- Belőlem hatalmas hajót fognak ácsolni az emberek.
Császárok és királyok fognak utazni rajtam, hogy bejárják a Föld minden zeg-zugát.
|
|
13 éve | Tóth Lajosné | 0 hozzászólás
Először melege lett, aztán megszédült.
Öregesen járt a havas tóparton és a vidravasakat nézegette, amikor meglódult előtte a víz; feketén feléje örvénylett, aztán elszaladt tőle és zsongó, száraz szelek simogatták borzongó halántékát.
Körülnézett: mi ez? – A színek szürke árnyékokká váltak. A messze erdő fái felágaskodtak, a zsombékok között fekete formátlan alakok szaladgáltak. Kezét kinyújtotta valami támasz után, aztán leült a hóra.
– Mi van velem?
Felnézett az égre, mely tisztán, kéken világított az alkony felé járó délutánban és csak a nyugovóra hajló nap előtt parádéztak kis felhőbárányok. Fehérek, lágyak, hidegek.
A nap pirosan hullott le a hátuk mögött, a bárányok meg jöttek-jöttek térdig vérben járva, tompán bégetve...
Aztán a vérből fekete lápvíz lett, mely elnyelte a fehér falkát és ő a szorongó sötétségben csak a kolomp halk kondulásait hallotta néha.
– Haza kellene menni – gondolta, de jó volt nem mozdulni.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás