Tetőlécekből készült az Eiffel-torony magyar verziója. Vida Sándor, aki egyébként tetőfedő-mester, gondolt egyet, és két hét alatt megépítette háza előtt a saját kis Eiffel-tornyát. Ami nem is olyan kicsi, hat méter magas lett. De tudtak-e arról, hogy az eredeti Eiffel-toronynak volt magyar építésze is, aki Gustave Eiffel egyik legjobb barátja volt?

Vida Sándor egy nap arra ébredt, kellene neki egy Eiffel-torony. Az ezermester még sohasem járt Párizsban, A világ 100 csodája című könyvet lapozgatva jutott eszébe, hogy lemásolná a franciák 322 méter magas szimbólumát.

Az eredetileg hentesként végzett tetőfedő mester rajong a fáért. Készített ő már hintaágyat és kerekes kutat is, most viszont ennél nagyobb fába vágta a fejszéjét. Debrecen-Martinkai háza előtt hat méter magas tornyot ácsolt tetőlécekből, ami párizsi Eiffel-torony pontos, méretarányos mása. Mindez mindössze 30 ezer forintból készült el, és a mesternek 120 munkaórájába került.

Hogy a hatás teljes legyen, a fát bronzfestékkel kente le, a torony tetejére pedig gázlámpa került, ami éjszaka messziről is jól látszik. A mester most azt tervezi, hogy a hortobágyi Kilenclyukú hidat is lemásolja, csak épp egy közeli patak fölé építi meg.


Az eredeti Eiffel-torony egyébként a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig a világ legmagasabb épülete volt. Az 1889. évi világkiállításra készült, és az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna, de akkora sikert aratott, hogy a mai napig a helyén áll.

Igaz, sok francia nem szereti, de legalább ennyien rajonganak érte. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni, előtte pedig 1925-ben kétszer is "eladta" egy szélhámos ócskavasként. Hányattatott sorsa ellenére az „Öreg Hölgy” a világ egyik leghíresebb épületeként vonult be a történelembe.

Az Eiffel-torony magyar építésze

Az első világháború utolsó éveiben peckes, kackiás idősebb férfi vonult végig naponta a budapesti belváros utcáin. Már szép, lelkes arca, ősz haja és egyenes tartása miatt is megnézte mindenki; feltűnő jelenség volt az alacsony öregúr. Amint kezében örökké füstölgő cigarettájával vagy szivarjával végigment a napsütötte fővárosi utcákon, a délelőtti sétáló vagy dolga után futkosó közönségből sokan felismerték és megfordultak utána: - Nézd csak, Feketeházy, az Eiffel-torony építője!

Feketeházy mérnök szerencséje

Igen, az emberek nem tévedtek. Feketéházy János, a híres magyar mérnök, valóban Eiffel mérnök jobbkeze volt a világhírű torony építésénél. 1842-ben született. Mint kisgyermek, emlékeibe szívódott a szabadságharc, minden véres izgalma. Haláláig nem tudta ezeket az emlékeket elfelejteni. Később, a Bach-korszak alatt jó eredménnyel elvégezte a magasabb tanulmányokat, majd mérnök lett.

Különösen a hídépítés, a vasszerkezetek konstruálása érdekelte. Az idevonatkozó irodalmat böngészte éjjel-nappal. Mint fiatal férfi, külföldi tanulmányútra indult és elérkezett a Világ Fővárosába, Párizsba. Itt csinálta meg szerencséjét. Megismerkedett ugyanis Eiffel Gusztávval, a világhíres francia mérnökkel.


A Nagy Torony megépül

Ekkoriban, 1889-ben, a franciák hatalmas világkiállítás rendelésére készültek. Ekkor, az évtizedekig tartó, különböző európai háborúskodások után, ébredtek rá végre az emberek, hogy a kultúra és a boldogság útja a nemzetek közötti összetartás és megértés. A különböző fővárosokban megrendezett, nagy világkiállítások is ezt a célt szolgálták. Az első ilyen nagy világkiállítást - éppen a világ legtávolabbi sarkában, - Ausztráliában rendezték.

Ez volt a világhírű sydney-i világkiállítás, az angol Lord Luftos főrendezésében. Magyarország is részt vett ezen és a magyar diplomáciai kiküldött éppen e sorok írójának nagyapja volt. 1889-ben aztán a franciák rá akartak licitálni az angolokra és valami egészen nagyot óhajtottak alkotni. Így született meg a 300 méter magas vasszerkezetű Eiffel-torony.

A Mars-mezőn áll; 676 négyzetméter magyar építésze területet foglal el maga a négylábú torony alapzata. Ma már persze rádió állomás áll az egykor csupán kilátótoronynak épült szerkezet tetején. Innen szemlélte meg Adolf Hitler is Párizst, amikor a várost a franciák 1940-ben fel adták. 

Az Eiffel-torony megépítésében volt első munkatársa Gustave Eiffel mérnöknek Feketeházy János. Hosszú ideig tartottak a munkálatok; Feketeházy később hazatért és itthon is folytatta remek mérnöki tudásával építőmunkáját. A Szabadság-híd (akkoriban: Ferencz József-híd) vasszerkezetét is ő építette. Hatalmas alkotás volt ez az akkori idők technikai teljesítményeihez képest.

1923-ban meghalt Feketeháxy nagy francia barátja, Eiffel mérnök. Az aggastyán Eiffel közel száz esztendős volt, éppen tíz évvel idősebb, mint annyi francia kitüntetést kapott hűséges magyar barátja.

A zseniális magyar mérnök 1927-ben, négy esztendő múlva követte a halálba francia barátját. Az akkori szegénység, az inflációs idők rohanása, a vesztett háború utáni nehéz országépítés közepette az ország alig emlékezett meg nagy fia haláláról. A későbbi évek kutatómunkájának kellett elérkeznie, hogy Feketeházy János, az Eiffel-torony magyar építőmérnöke, megkapja első márványtábláját.


Feketeházy egyéb mérnöki munkái

Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
A Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem) tetőszerkezete (1870-74)
Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
A fiumei forgóhíd
A Keleti pályaudvar tetőszerkezete (1884)
Az operaház tetőszerkezete (1884)
A szolnoki vasúti Tisza-híd
A szegedi közúti Tisza-híd
Az Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
A budapesti Ferenc József híd (mai neve Szabadság híd) (1894–1896)

Feketeházy János szobra