Egy nap, mikor elsős voltam a gimiben,egy srácot láttam az osztályomból hazafelé gyalogolni. Kyle-nak hívták. Úgy tűnt, mintha az összes könyvét cipelte volna. Azt gondoltam magamban: „miért vinné haza valaki az összes könyvét pénteken? Biztos egy eminens.” Kellemes hétvégét terveztem ( bulik és focimeccsek a haverokkal), így hát megráztam a vállamat, és tovább mentem.Ahogy sétáltam, láttam, hogy egy csapat fiú közeledik felé. Odafutottak hozzá, kiverték a könyveit a kezéből, és elgáncsolták, úgyhogy teljesen piszkos lett a ruhája.

„ Wikipédia: „Az időkapszula^[1] egy olyan tartály, amelyben régi idők tárgyai találhatók, vagy információ régebbi időkből. Egyfajta kommunikációnak tekinthető a jövővel. Az időkapszulákat általában valamilyen jeles esemény alkalmával, ünnepség kíséretében helyezik el…”

A barbacsi templom orgonájának javítása közben Tóth Lajos, a férjem, hogy hozzáférjen a sípokhoz és a szelepekhez, leszedte a „filungokat”, faborítást az orgona szekrényéről.

18 hónapnyi munkát követően, május 31-én lezárult a „Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben” című turizmusfejlesztési program.

A térség kiemelkedő örökségturisztikai értéket jelentő, de önmagukban nagyobb vonzerőt nem képviselő  középkori templomokat bemutató tematikus útvonal a  Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával jött létre. 

A program abból a problémafelvetésből indult ki, hogy a két megye középkori templomai kiemelkedő értékeik ellenére nem rendelkeznek megfelelő turisztikai promócióval, amely kedvezőtlenül befolyásolja látogatottságukat és ismertségüket.

Az elmúlt fél évszázadban gyűjtött és keletkezett népi iparművészeti tárgyakat mutatja be  Budapesten a januárban nyílt  Magyar Népi Iparművészeti Múzeum.

A Fő utcában, a Lánchíd közelében található kiállítóhelyet a Hagyományok Háza működteti.

"A Hagyományok Háza munkatársainak régi álma válik most valóra, mostanáig ugyanis szinte csak papíron létezett a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum" - mondta el Beszprémy Katalin, a népművészeti módszertani műhely vezetője az intézmény megnyitása alkalmából tartott  sajtótájékoztatón.

Dr. Varga Kálmán a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója helyszíni bejárás során mutatta be a sajtó képviselőinek az „Eszterháza kulturális és turisztikai központ” uniós projekt I. ütem munkáinak előrehaladását. A több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt keretében szeptemberre teljes fényében pompázhat a fertődi Esterházy–kastély hátsó homlokzata, a díszterem, a zeneterem, a nyári hűsölő és ebédlő, a belső lépcsőház és a parkosított díszudvar.

Mélységesen tisztelem az egyszerű parasztembereket. Egyrészt azért, mert én nem csinálnám azt a munkát, amit ők végeznek, hiszen éjjelük-nappaluk a földművelés, az állatok ellátása. Másrészt azért, mert olyan tudással bírnak sok dolgot illetően, amivel én nem rendelkezem. Ezek között van az is, ahogyan megfigyelték, értékelték az időjárást nemzedékeken keresztül. Átadták egymásnak ezt a tudást, hasznosították, ez határozta meg életüket a mindennapokban.

[origo]|2011. 03. 09.

A füzéri vár   

Füzér építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került, Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A fénykor ekkor kezdődött, a Perényiek ugyanis a XV-XVI. században jelentős építkezésekbe fogtak. A vár jelentősége a mohácsi csatavesztés idején erősödött meg, hiszen Perényi Péter mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve "Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen" -, s legalább egy évig ott rejtegette.