Az egyházközségi képviselő testület 1935. december 4-én közzétette tervpályázati hirdetményét, amely részletekbe menően megszabja az építendő templommal kapcsolatos funkcionális kikötéseket, közli az építkezés tervezett összegét, előírja a benyújtandó tervlapok számát és típusát. Figyelemre méltó, hogy a leendő templom építészeti stílusára vonatkozóan tiszteletben tartotta az alkotói szellemi szabadságot.

A megadott határidőre, 1936. február 1-jére ötven jeligés pályaterv érkezett, amelyet a két nappal később összeült bírálóbizottság vizsgált meg. Két pályamunkát azonnal kizártak. A bírálati jegyzőkönyv a bizottság alapos, mindenre kiterjedő munkájáról tanúskodik. Három díjat osztottak ki, (1.500.-, 800.- és 500.- P) a nyertes a második díjas, 37. számú, "Páduai Szent Antal" jeligéjű, Körmendy Nándor fővárosi építészmérnök terve lett, szavazategyenlőséggel, plébános-elnöki döntéssel. Kiírták a kivitelezési versenytárgyalást, ennek egyik feltétele volt, hogy a munkálatokba be kell vonni a helyi iparosokat.

1936 márciusában jelölték ki a templom helyét a talajvizsgálatokat követően, szerződést kötöttek a tervezővel, a műszaki ellenőrrel és a jelentkező gyors, azonnali döntéseket igénylő ügyek intézésére építőbizottság alakult. A győri építőmester, Schiel Vince hozzájárult, hogy az építési feltételek pontos betartására, a sikeres műszaki átadásig a kivitelezési főösszegből 10 %-ot visszatartson a megbízó. Az építkezés gyors ütemben haladt, az első kapavágást követően (1936. augusztus 17) néhány hónap elteltével a főhajó szerkezete is készen állt, a szentély fala tekintélyesen emelkedett a magasba. Az alapkő ünnepélyes letételére november 1-én került sor a megyés püspök, a kegyúr (alacsony rangú) képviselője, a premontrei rend prépostja és kanonokjai, a tervező és kivitelező valamint az egyházi és községi képviselőtestület jelenlétében. A püspök megszentelte a leendő főoltár helyét, a templom falait kívül és belül. Szabó István felolvasta az alapkőbe kerülő, kutyabőrre (!) írt okiratot. Breyer István püspök a leendő főoltár helyén elkészített ideiglenes oltárnál szentmisét mondott.
Időközben 1937 szeptemberében főpásztora Wagner Mihály plébánost visszahívta Győrbe, és az egyházközség plébánosául Élő Pált nevezte ki.