A herceg a templomépítés költségeit csak néhai édesapja 1911-ben körvonalazott elkötelezettsége erejéig lett volna hajlandó fedezni, de hivatkozott a hitbizomány megnövekedett terheire is.

Wagner Mihály plébános hivatástudatára, elszántságára mi sem volt jellemzőbb, mint a herceghez intézett előterjesztése. Ebben kifejti, hogy a tűzvész óta eltelt 140 év alatt a hercegi birtok értéke és jövedelmezősége nőtt, a herceg a templom építéséhez szükséges tőkét kamatos kamataival együtt használta, de nem volt kiadása a templom fenntartására sem, és ez a megtakarítás ugyancsak tekintélyes összeget tenne ki. A herceg titkára a plébánosi előterjesztést a következő szavakkal minősítette: "Mindnyájunknak elállt a lélegzete, amikor a kérvényt elolvastuk, de Őhercegsége mégsem teheti meg azt, hogy a premontreiektől kérelmezze a templom használatának átengedését."

A hitbizomány és az egyházközség közti vita, melyben mindkét fél nagy elszántságot tanúsított, tovább zajlott. Jogi érveket vetettek be a kegyuraság intézményének megléte illetve cáfolata érdekében. Fordulatot hozott az ügyben, hogy Wagner Mihály a herceget kegyúri kötelezettségének nem teljesítése miatt a csornai főszolgabíróságnál bepanaszolta, közigazgatási bíróság elé megidéztette 1929. január 28-i határnappal. A tárgyalásokon a herceg megbízottjai mindent elkövettek, hogy uruk mentesüljön a templomépítés terheitől, de a plébános minden erre irányuló érvet visszavert. A felek "végül kinyilvánították a békés megegyezésre vonatkozó hajlandóságukat", ami csak szóvirág maradt a hitbizomány részéről. Nem is lehetett komoly a megegyezési szándék, minthogy a herceg megbízottjai konzekvensen kétségbe vonták a kegyúri kötelezettséget, részengedményeik csak csekély hozzájárulást jelentettek volna a költségekhez. A vita második szakasza a juttatandó építési telek kijelölése és megszerzése körül zajlott. Jellemző, hogy a végleges megállapodást a hitbizomány és az egyházközségi képviselőtestület megbízottjai csak 1936. május 13-án írták alá. A megállapodás lényege, hogy a hitbizomány 150 ezer aranypengővel hozzájárul a plébániatemplom felépítéséhez és 40 kat. hold szántóföldet adományoz a kegyúri terhek örök időkre szóló megváltása fejében.