Nagybánya
Az 1307 m magas Rozsály-hegy alatt, a Zazar folyó partján fekszik.
Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Korábban Asszonypatakának (1329) hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt.
A 12. században II. Géza szász bányászokat telepített ide. Jelentős bányászvárossá fejlődött arany-, ezüst- és ólombányászattal. Egykor szabad királyi város, kiváltságait 1347-ben Nagy Lajostól kapta, aki egyúttal engedélyt adott a város megerősítésére. 1356-ban vásártartási és pallosjogot kapott. Erődítményét 1407-ben említik először. 1469-ben tornyokkal és kőfallal vették körül, melyből már csak a Mészárosok tornya áll. Hunyadi János építtette székesegyháza Kelet-Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, az 1530-as években villámcsapás következtében leégett.
1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonja a bérlés jogát a bányákat szipolyozó addigi bérlőktől és Nagybánya városára ruházza át.
A XVII század közepén Nagybánya I Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába kerül, majd II Rákóczi Györgyé lesz.
II Rákóczi Ferenc 1703-ban átállásra szólítja fel a várost, Nagybánya támogatja a fejedelem szabadságharcát.
1848-ban a város a forradalom és szabadságharc mellé áll, ebben az évben Kossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták.. . A világosi fegyverletételt itt is csaknem két évtizedes csend követi, de a kiegyezés (1867) után a kincstári és magánbányák újabb virágzása következik.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásának székhelye volt.
A II. világháború után, Máramaros megye székhelye lesz.
Nevezeteségek:
A Szent István torony az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya.
A Szentháromság templom 1720-ban épült barokk stílusban.
Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban, oltárképét Iványi Grünwald Béla festette.
Ortodox temploma is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus templom volt.
Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban, itt alkotott Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István és sokan mások.
A Képzőművészeti Múzeumban számos alkotásuk látható.
Néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványmúzeuma is van.