Uralkodói vendégek

A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben: I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Ludovika királyné ide menekült a napóleoni harcok elől. Hetekig a kastélyban laktak, és az uralkodó itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró ún. bécsi vagy schönbrunni békét. Csaknem egy évszázaddal később, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban a tata környékén zajló „Császármanőver" elnevezésű hadgyakorlat alkalmával. 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

Építészet

A főépület belső udvarát övező, hajdan a vendégek elszállásolására épített „kiskastélyban" a falkutatások során magas színvonalú, többrétegű, 18. és 19. századi díszítőfestést tártak fel. Az egykori német ebédlő falait vadászjeleneteket ábrázoló festés díszíti, míg az ajtótokokat, ajtószárnyakat és a falburkolatot stilizált virágmotívumos díszítőfestés fedi. Legimpozánsabb helyisége a parkra néző egykori zöld szalon, melynek falait parkrészletek díszítik.

Egykor a kastély kapufülkéjében állt a neves osztrák szobrász, Jakob Christoph Schletterer (1699-1774) által készített márvány Immaculata szobor, melyet jelenleg a tatai Kuny Domokos Múzeumban őriznek.
Hajdan a kastélyegyütteshez további melléképületek csatlakoztak. Az együttes kiemelkedően értékes része a 20. század első felében részben lebontott kocsiszín és istálló kis épülete, amely a fellneri építészeti jegyek legjellegzetesebb jegyeit viseli magán. A birtokközpont része volt még a szintén a tó partján álló, ma magántulajdonban lévő lovarda, és a tehénistállóból lóistállóvá alakított épületsor, továbbá a „nyári kastély", amely a Cseke-tó parti angolparkban áll, és ma a Kuny Domonkos Megyei Múzeum székháza. Az uradalmi központ épületegyütteshez tartozott a múzeumként szolgáló Tatai vár is. A tó partján, a kastély szomszédságában állt az 1913-ban lebontott tatai, neobarokk stílusú Várszínház, amelyet Fellner és Helmer tervei szerint Esterházy Miklós József (1839-1897), a tatai lovassport, tréning és versenypálya létrehozója építtetett. Ez volt az ország legkésőbbi főúri színháza. Belsejét Gustav Klimt festménye örökítette meg.