Ha van Magyarországon olyan város, ami kicsit jobban magyar, mint a többi, akkor az egészen biztosan Esztergom. Az Árpád-korban például ez volt Magyarország fővárosa; vagy itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. De ez az a város, ahol minden nap, délután fél ötkor, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, a kedvezőtlen döntésre emlékeztetve, felhangzik a várból a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország" című dal.
Az is érdekes, hogy a 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban. Talán nem véletlen, hogy ez a város a Magyar Katolikus Egyház fejének, az érseknek a székhelye.
Esztergom - a mi Rómánk Hogy hol van ez az igazán magyar szívű város? A Dunántúlon, a Pilis hegység lábánál, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna jobb partján, a szlovákiai Párkány várossal szemben. A város nevének eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik: egyesek szerint az Isztergam-ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam), mások úgy gondolják, hogy neve a szláv sztregomj (=akire vigyáznak) szóra vezethető vissza. Esztergomot méltán szokták Szent István városának, a magyar Sionnak, vagy a magyar Rómának is hívni. Magasan kiemelkedik a tájból az óváros legmagasabb pontja, a 157 méter magas Várhegy. Itt építtette az ország első székesegyházát Szent István király Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére; és ezen a helyen áll a mai székesegyház is. A történelmi időutazás már a hegyre vezető lépcsőkön kezdődik. A Bazilikához a kikötőből ugyanis középkori Macskalépcső vezet fel. Ahogy lassan közelebb érünk, kirajzolódik a dóm elképesztő méretű épülete. Ez Magyarország legnagyobb, Európa harmadik legnagyobb temploma (csak a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-katedrális előzi meg). A dómban minden monumentális, minden részlete meghökkentő méretű. A Michelangelo Grigoletti által Velencében készített 13×6,5 méteres oltárkép a világ legnagyobb vászonra festett képe. Szövéséhez először is a kor legnagyobb szövőszékét kellett elkészíteni; egy speciális szekeret is gyártottak Olaszországban, hogy az elkészült kép az Esztergomba szállítást kibírja. Lássunk még néhány elképesztő számot! A bazilika belső alapterülete 5660 m², 118 m hosszú és 49 m széles, belső magassága 100 méter, falvastagsága 17 méter. Tetején a kereszt 7 m magas és 4 m széles. A dóm lábánál, a Szent István téren állva, a fölé magasodó épületet bámulva az ember hirtelen nagyon kicsinek és jelentéktelennek kezdi érezni magát. A székesegyházban található Bakócz-kápolnát a törökök annyira szépnek találták, hogy egy ideig mecsetként használták. Ha lemegyünk a dóm altemplomába, megtaláljuk többek közt a Bazilika építőinek és főpapjainak síremlékét. Kevesen tudják, hogy az 1856-ban a templom felszentelésére komponált Esztergomi Misét maga Liszt Ferenc dirigálta itt. A Főszékesegyházi Kincstárban a felbecsülhetetlen értékű műkincsegyüttest láthatjuk, amely ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményének számít. Kihagyhatatlan látnivaló az Ószeminárium a Bazilika alatt, vagy a Sötétkapu, azaz az átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt. Valódi különlegesség, hogy a Bazilika levéltárában őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
Esztergom - a mi Rómánk A dóm mellett áll a 972-ben épült, mára már felújított vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra és a városra. Órákon keresztül bámulva sem lehet betelni a panorámával. De a bazilika és Esztergom a Duna másik partjáról, Párkányból a legszebb, ahová az 1895. szeptember 28-án átadott Mária Valéria hídon juthatunk át. Bár andalgásra való, igazi, hangulatos sétálóutcája nincs Esztergomnak, azért a Várhegyről lefelé tartva ne gondoljuk, hogy már ideje hazaindulni! Esztergom tartogat még néhány érdekességet! Nézzük meg a római Pantheon mintájára készült Szent Anna-templomot, a világháborús hősök emlékművét a Hősök terén, vagy a római kori mérföldkövet! Tegyünk egy sétát a városban, csodáljuk meg a Szent Tamás-hegyi kálváriát, vagy Szulejmán győzelmi tábláját a vízivárosi várfalban! Ha Esztergom, akkor nem maradhat ki a Prímási palota, a vízivárosi plébániatemplom, ami egykor ideiglenesen a főszékesegyház szerepét is betöltötte, vagy a víziváros főterén álló Pestis-Madonna, amit 1740-ben állítottak az előző évi pestisjárvány áldozatainak emlékére. Az sem fog csalódni, aki a múzeumok gyűjteményeire kíváncsi. Esztergom ad otthont a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumnak, a Duna Múzeumnak, a Balassa Bálint Múzeumnak és a Keresztény Múzeumnak. Igazi különlegesség a Mária Valéria híd tövében álló vámszedőház, ami a híd megnyitása után egy ideig kiállítóteremként működött, de immáron 5-6 éve egy pénzváltónak ad otthont. Mindannyian tanultunk arról a nyüzsgő irodalmi központról, amit Babits Mihály itt, esztergomi házában hozott létre. A ház falán a kor számtalan ismert művésze, közéleti szereplője, híressége hagyta kézjegyét. Igazi kuriózum ez, amit nem lehet kihagyni, ha az ember erre jár.
Ha a műemlékek, templomok és múzeumok helyett inkább túrázni támad kedvünk, akkor is jó helyen járunk! Vár minket a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a Búbánatvölgy és környéke. Ha, kicsit több időt töltünk a városban, ellátogathatunk az élményfürdőbe, vagy elmehetünk minigolfozni, esetleg bepattanhatunk egy kajakba vagy kenuba is!
Esztergom - a mi Rómánk És ha mindez még nem elég, és látni szeretnénk Esztergom igazán nyüzsgő, élettel teli arcát, látogassunk el valamelyik helyi rendezvényre! Válogatni van miből: Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál, Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál, Hídünnep, Hídfutás, Esztergomi ünnepi játékok, Fesztergom - zenei fesztivál, Jazztergom, vagy Szent István Napok. Ha pedig mindez még mindig nem lenne elég, hogy vonzóvá tegye számunkra Esztergomot, akkor meg kell említenünk a vidék remek, zamatos borait. Az Ászár-Neszmélyi borvidék területén található városban ízletes helyi rizlingszilvánit, olaszrizlinget vagy Traminit kóstolhatunk. Esztergomi kirándulásunk méltó befejezéseként üljünk be a belvárosban található Központi Kávéházba, amelyet Lindtner Henrich alapított a XIX. században! A kávézóba lépve még ma is századfordulós hangulat fogadja az embert: a falakat az eredeti berendezésből megmaradt ólomüveg képek díszítik, az asztalokat pedig még ma is fehér csipketerítővel terítik.
Bár az apró, bájos Esztergomot akár egy nap alatt is körbejárhatjuk, betelni vele, és minden egyes részletét megismerni egészen biztosan nem lehet ennyi idő alatt. A város olyan nemzeti ereklyéket és értékeket, látnivalókat rejt, amit nem csak a magyarok, de sajnos, az esztergomiak sem igen ismernek.
www.kihagy6atlan.hu