Az 1750 körül épült barokk kastélyt a XIX. században klasszicista stílusban építették át. A nagyteremben Marco Casagrande olasz szobrász 1844-45 között készült klasszicista stukkó domborművei láthatók.

A kastélyt domboldalra telepítették, így az részben emeletes, részben földszintes. A mai épület magját alkotják a XVI-XVII. században készült, alápincézett, bizonyosan késő reneszánsz kúria falai. A barokk kori épület meghatározó eleme volt a toronyszerűen kiemelkedő padlástér. Jelentős változások 1784-1800 között történtek: L-alaprajzúra bővült a kastély, udvari homlokzata a főszárnyhoz hasonlóan tornácot kapott. Az új szárny több helyiségében máig fellelhető a barokk kifestés.
Az épület virágkorát a klasszicizmus idején élte. Ekkor került sor a díszterem nyugati irányú toldására, és a kastély északi szárnyának megépítésével kialakult a szimmetrikus, díszkertes elrendezés.Ekkor készültek az épület értékét nagymértékben növelő nagytermi stukkó domborművek, az itáliai Marco Casagrande mitológiai ihletésű, nagyméretű művei. A déli falon található Pánt ábrázolja nimfákkal, a keleti falon Aurora látható, Lucretia történetét pedig az északi ajtó felett csodálhatjuk meg. A főhomlokzat rizalitján látható grófi címer ugyancsak Casagrande műve.

A II. világháború után államosított kastélyban működött tanács, posta és iskola, így több átalakítás is történt. A veszélyeztetettek közé került épületet az 1990-es évek közepétől a Műemlékek Állami Gondoksága kezeli. A régészeti feltárás után megkezdődött a helyreállítás, a barokktól a XX. század elejéig terjedő időszakból származó díszítő falfestéseket folyamatosan restaurálják. A parkbeli dísztó is új életre kelt - az épület már csak új feladatra vár.

A "domborművesek"

A família itteni, sikeres ágának legismertebb alakja volt gróf Fáy István (1809-1862) máltai lovag, zeneszerző, műértő és műgyűjtő, aki fáji kastélyában évente háromszor rendezett "muzsikai Akadémiákat". Nevezetes könyvtárral és műgyűjteménnyel rendelkezett, amiből közel száz festményt kiállított a kastélyban. Értékes gyűjteményét igyekezett egyben tartani, és a nemzetnek kívánta ajánlani, az azonban halála után mégis szétszóródott. Fáy István nevéhez fűződik a kastélyban ma is látható csodás domborművek elkészíttetése. A díszterembe tervezett reliefek megalkotásával Marco Casagrande itáliai szobrászt bízta meg, aki korábban az esztergomi és az egri bazilikában is dolgozott.
Forrás: vendegvaro.hu