Borosjenő vára...
A régi jenői várat okleveles formában először Castri Jeneu néven említik, mint királyi várat. A XIV.-XV. században főleg a Losonczyak birtokolták, Losonczy István szörényi bán 1387-ben írt egyik levelét innen keltezte. A XVI. században német, magyar és török kézen egyaránt megfordult erősség ez idő tájt sövényfalak által közrefogott, sáncokkal és várárokkal is védett erőd volt, mely külső és belső várból állt. Az 1595. évi őszi ostrom idején 700 igazhitű védte falait Báthori Zsigmond fejedelem végül diadalmaskodó katonáitól. Lippa 1616-ban való török kézre kerülését követően Jenő vára végvári erősséggé vált. 1620-ban Gálffy György kapitány a leromlott vár helyreállításához fogott, de az még 1645-ben sem lehetett teljesen ép, mert I. Rákóczi György erdélyi fejedelem parancsára Haller Gábor, az új főkapitány ekkor kezdte el építtetni ill. helyreállíttatni a várvédelemben kulcsfontosságú bástyákat. 1658-ban már a törökök ostromolták a várat, melyet védői néhány nap múltán feladtak és elvonultak falai közül. Cselebi török utazó pár évvel később járt a jenői várban, melyet a Körös vizével feltöltött árokkal övezett, négyszögű, sarkain bástyákkal védett erősségnek ír le, délre néző bejárati kapuval. A külső váron belül egy hasonlóan négyszögű, szögletein tornyokkal ellátott belső vár volt kialakítva, ezt szintén vizesárok kerítette. Ekkor Jenő városát is palánk védte, melyet nyolc bástyával erősítettek meg, a városnak három kapuja volt (a keletre néző Váradi-, a déli Temesvári- és a nyugati Gyulai-kapu). A várat csak a század végén, 1693-ban sikerült visszafoglalnia Veterani tábornoknak a töröktől. Az 1848-49-es szabadságharcban a magyar csapatok bevették az erősséget, majd az osztrákok birtokába került. 1849. augusztusában a gr. Vécsey Károly vezette magyar sereg itt hódolt meg Rüdiger orosz tábornok hadai előtt. A vár 1870-ben nagyfokú átalakításon esett át, így kapván mai négyszögű, saroktornyos várkastély formáját. Az épületben jelenleg oktatási intézmény működik.
Az átépített, négytornyú várkastélyt egykor körülvevő erődítményből a Fehér-Kőrös partján, a várkastélytól DK-i irányba, kb. 50 méterre egy ötszög alakú bástya viszonylag jó állapotban fennmaradt falait láthatjuk. A bástyafal oldalainak hossza kb. 20 méter, megmaradt falának magassága kívül eléri a 3,5 métert.
(Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php )