Visegrád, Királyi palota...
A visegrádi Királyi palota területén a XIII. század végén, XIV. század elején egy városi utca húzódott, két oldalán fa- és kőházakkal. Ezek között állt a királyi ház, amelyben 1330-ban Zach Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen.
A korai házat komoly palotává csak I. (Nagy) Lajos király (1342 - 1382) fejlesztette uralkodása első felében. Új palotaépületek, pénzverde és egy kápolna emelésével, valamint több korábbi magánháznak a palotához csatolásával hatalmas területű, de meglehetősen szabálytalan elrendezésű együttes jött létre.
I. (Nagy) Lajos király palotája helyén a romjaiban ma is álló épületeket Mária királynő (1382 - 1395) és férje Luxemburgi Zsigmond király (1387 - 1437) emeltették a XIV. század végén. A munka a XV. század első évtizedében fejeződött be, mikor Zsigmond király az udvarát Budára költöztette. Az 1400 körüli palota fő díszei a pompás gótikus díszkutak voltak, amelyeket forrásvizet szállító vízvezeték táplált.
A XV. században, a királyok távollétében elhanyagolt palotát csak Mátyás király (1458 - 1490) állíttatta helyre 1476 után. Az ekkor kialakult későgótikus épületen megjelent - elsőként az Itálián kívüli Európában - a reneszánsz stílus is. A palota reneszánsz szobrászműhelyének vezetője a Rómából érkezett Giovanni Dalmata volt, akinek egyik fő műve a visegrádi palota Herkules kútja.
A visegrádi palota az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. Az elpusztult város helyén új település keletkezett. Németeket telepítettek le, akik a palotát kőbányának tekintették. A romos palota sorsát a fekvése is megpecsételte. A hegyről lezúduló esővizet elvezető csatornák elpusztultak, ezért a palotába folyó víz hordaléka vastagon betemette az épületeket. 1934-től folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.
(Forrás: http://www.varbarat.hu/varak/visegrad_k.html )
Fotó: Denever