Eredete a XVI. század elejéig vezethető vissza. A reneszánsz épületen a XVII. század közepén nagy, barokk stílusú átalakításokat végeztek, ekkor készült a homlokzati sgrafitto is.

II. Rákóczi Ferenc a várkastélyban folytatott 1703. július 19-én és 1711. január 31-én fontos tárgyalásokat. Míg a szabadságharc elején a Vay-testvérekkel, a szabadságharc végén Pálffy János tábornokkal tanácskozott a kastélyban a fejedelem (utóbbival folytatott tanácskozása után indult Lengyelországba, ahonnan már nem is tért vissza). A vajai vár az Országos Tárogató Központ bázisa. A Nagy Csaba tárogatóművész vezetésével alakult Rákóczi Tárogató Egyesület tagjai szívesen tanítják a kuruc idők legendás hangszere, a tárogató megszólaltatásának technikáját, s évente országos, négyévente világtalálkozót szerveznek.

A kastélyban ma múzeum működik.

Felújítások, átalakítások
A kastély reneszánsz főépületét a XVII. század közepén az északitoronnyal, a XVIII. század elején a déli toronnyal bővítették. Jelentősbelső átalakításokat is végeztek. A XVII. század közepén elbontották azépület födémeit, s helyettük a pince, a földszint és az első emeletfölé boltozatokat építettek. A XIX. század derekán megszüntették akastély reneszánsz jellegét, s a kőkeretes ablakok helyére csúcsívesablakokat, ablakpárokat helyeztek, míg a kőkeretes ajtók kibontása utánleszűkítették az ajtók nyílásait, s helyükre faszerkezetes ajtókatépítettek be.

A XIX. század végén az épület fő homlokzata a keleti oldalrólátkerült a nyugatira. Emiatt megszűnt a keleti oldalon lévő felvonóhíd,megnyitották a ma is használatos, nyugati oldalon lévő főbejáratot, sátalakították a lépcsőházban a lépcső nyomvonalát. A II. emeletinagyterem mennyezetén lévő freskó is érdekes. A nikápolyi csataeseményeit felelevenítő hatalmas méretű festmény a millennium évében,1896-ban készült, Lohr Ferenc munkája. A kastély előtti udvaronszoborpark látható a kuruc kor jeles alakjainak mellszobraival.

Forrás: www.vendegvaro.hu/vay-kastely-vaja