A Bercsényi utcában, a Skanzen mellett áll Ócsa büszkesége, a román eredetű műemléktemplom, amely a hazai román építészet ránkmaradt emlékei közül az egyik legszebbnek mondható.

Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Stílusában nagy hatással volt rá a kortárs esztergomi királyi palota épülete. A Tatárjárás, mint az ország legtöbb településén, itt is hatalmas pusztításokkal járt. A premontreiek elmenekültek, illetve a harcok folyamán meghaltak. Templomukat a pusztító tatárok felgyújtották. A jelentősen megrongálódott templomot a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, koragót stílusban. Így került Ócsára a csúcsíves stílus. Többek közt ekkor épült a kereszthajó is. A török időkben, a 16. század közepén török mecsetként használták. A fedetlen, rogyadozó épületet az 1560-ban (más vélemények szerint 1620-ban) megalakult református egyház vette birtokába.

A török kivonulását követő, közel száz évben tilos volt protestáns templomot építeni, így továbbra is fedetlen templomban tartották gyülekezeti alkalmaikat. Az épület állaga fokozatosan romlott, a falak pusztultak, életveszélyessé váltak. A 18. század közepére már csak a szentély volt istentiszteletek tartására alkalmas. 1773-ban a településen újjáéledő katolikusság a templom köveit szerette volna felhasználni saját temploma építéséhez. A váci püspök természetesen támogatta ezt, és kérvénnyel járult Mária Terézia elé, hogy bocsássa végleg a katolikusok rendelkezésére a templomot. A királynő feltétele az volt, hogy a püspöknek egy bizottság előtt be kellett bizonyítania, hogy a templomban vasárnap délelőtt mise folyik. A főpap a környéken élő igen csekély számú katolikus híveket kérte arra, hogy vasárnap korán reggel vonuljanak be a templomba, így a kálvinisták kiszorulnak és a bizottság megérkezésekor mise bemutatása fog folyni a tető nélküli templomban. A tervről tudomást szerzett gróf Teleki József helybéli és Beleznay Miklós bugyi földesúr, akik értesítették a két falu református híveit. A református hívek jóval hamarabb, már előző este beültek templomukba. A zászlóval a kezükben belépő katolikusok és a már bennlévők közt kisebb verekedés kelt. Egyes bugyi asszonyok fapapucsukkal csapkodták a templomfoglalókat. A kintállók ezt puskalövéseknek vélték hallani, ezért elmenekültek. Így a bizottság megérkezésekor már zengett a zsoltárének, Mária Terézia ígérete szerint továbbra is kálvinista kézben maradt az épület. 1774-ben a katolikusok ismét próbát tettek, miszerint a templom köveiért annyi pénzt ajánlottak fel, amiből újat tudtak volna építeni. A reformátusok ezt az ajánlatot is elutasították, ragaszkodtak régi templomukhoz.

1773-tól 1777-ig gróf Teleki József lelkes támogatásával sikerült rendbe hozni, és Isten szavának hallgatására alkalmassá tenni. Ugyancsak gr. Teleki József adományából készült el a mai, barokk szószék és az orgonakarzat. Tornyait 1922 és 24 között a gyülekezet kívánságára egy emelettel megmagasították Foerk Ernő építész tervei szerint. A templom a 150 éves török uralmon kívül számos egyéb kárt szenvedett. 1848-ban a már igen rossz állapotban lévő templom felújítására gyűjtést szerveztek, mely összeget a Szabadságharc kitörése után nem sokkal felajánlottak a haza javára. Az 1870-es villámcsapás megrongálta az 1865-ből való orgonát. 1884-ben tűzzel játszó gyerekek felgyújtották a templomot. 1890-ben a mennyezet nagy robajjal beszakadt, ekkor készült el a sík, vakolt mennyezet, melyet a legutóbbi felújítás alkalmával faburkolatúvá alakítottak. A szentélyeket 1896-ban újraboltozták.

A háromhajós, kereszthajós, bazilikáris elrendezésű templom a nem rég történt felújítás útján visszanyerte eredeti szépségét. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek. A főhomlokzat két szélén állnak az egyénként 26 méter magas, zömök tornyok. A látogató szemének furcsa, hogy a tornyok közötti 7 méteres részen nincs bejárat. A négyszintes tornyok közül a jobb oldali (keleti) tetején kakas, a bal oldali csúcsán pedig csillag és toronygomb van. A keleti torony gazdagabb díszítésű, mint a nyugati, földszintjének keleti oldalán román, keskeny ablak van, a támpillérek is nagyjából idáig futnak fel. Ugyanezen torony másodikon szintjén keskeny ablak, a harmadikon a régi harangház keskeny ikerablaka található. A bal oldali tornyon gótikus, csúcsíves kerettel, míg a jobboldalin anélkül. A negyediken van a mostani harangház, itt triplaablakok vannak. Ez az a rész, mellyel a XX. század elején megmagasították a tornyokat. A nyugati torony nyugati oldalán semmilyen ablaknyílás nincs. A tornyok fedése egyszerű gúlasisak.

A főhomlokzaton négy kisebb támpillér van. A két középső ferde kiképzésű, a tatárjárás után épültek. Az oldalhomlokzatok egyforma kiképzésűek, melyeken szintén alacsony pillérek vannak, rajtuk egy-egy bélletíves kapuzat vezet a belsőbe. A kapu és a kereszthajó között láthatjuk a néhai sekrestyét, melyen késő román formájú ablak áll. A sekrestye külső falán még látható néhány olyan kő, melyen a török a szablyáját élezte, ugyanis a kő, melyből a templom épült, kiválóan hasznosítható köszörűkőként. Ezek ma is eredeti állapotukban tekinthetőek meg. A templom összes ablaka keskeny, román stílusú. A kereszthajó mindkét oromfalas végfalán egy-egy ablak, fölöttük egy-egy kereszt alakú nyílás látható. A kereszthajó két sarkán az eddig említetteknél jóval magasabb, a fal teljes magasságáig húzódó, "háromszakaszos" támpillérek állnak. Ugyanilyenek láthatóak a főszentély két oldalán, a hátsó homlokzaton. A mellékszentélyek a főszentély pontos, kicsinyített másai. A nyolcszög öt oldalával záródó apszisok három oldalán ablak engedi be a fényt. A párkány alatt gótikus ívsor húzódik. Az apszisok sarkain gótikus féloszlopok vannak. A főhajó és a mellékhajók magassága közti különbséget három ablak tölti ki.

Az épület jó részén a párkányok alatt néhol gótikus, néhol román ívsor húzódik. Az ívsorok virtuozitása a tornyokon és az oldalhomlokzatok torony felöli részén a legélvezetesebb. A tornyok harmadik és negyedik szintjén román ívsorokat fedezhetünk fel, míg kora gótikusak a tornyok második szintjén, az oldalhomlokzatokon és a szentélyeknél lévők. Az oldalszentélyek ívsora 1896-ban készült. A párkányokon állat- és emberfejek is láthatóak.

Belseje külsejéhez hasonlóan lenyűgöző. Elénk vetíti a középkori társadalmi és egyházi életet, valamint az akkori építkezési szokásokat. Hamisíthatatlan román hangulatot áraszt látogatójára. 560 fűthető ülőhellyel rendelkezik. Mivel azonban az ülőhelyek fűtése igen sokba kerül, ritkán használják. A főhajót oszlopos árkádsorok választják el a mellékhajóktól. Az oszlopok kétfélék. Magányos, vaskos nyolcszög alakú oszlopok és henger alakú oszlopok kötegei váltják egymást. A tér egyik felében a barokk orgonakarzat van, ezen látjuk a Komornyik József által 1865-re elkészült, 2 manuálos, 18 regiszteres, 1500 síppal rendelkező, nemrégiben teljesen megújult és műemléki védettség alá helyezett versenyorgonát. A karzattól számolva az első és a harmadik oszlop nyolcszögletes, a második és a negyedik pedig oszlopköteg. A főhajó és a kereszthajó találkozásánál a mennyezetig húzódó pillérkötegek vannak. Az oszlopok fejezetét igen gazdag díszítés jellemzi. A megszokott indás-leveles díszítéseken túl állatfejeket (pl. oroszlán) is találni rajtuk. A főszentély szentélynégyzete bordás keresztboltozatú, akárcsak a sekrestyék. Figyelemre méltóak még a fő- és kereszthajó találkozásánál látható, váltakozó színű kváderkövekből kirakott hevederek. A kereszthajóban koragót, csúcsíves árkádok láthatóak.

A belső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték, s csak a későbbi tatarozások folytán bukkantak rájuk. A festményeket három ízben restaurálták, melyek során mindig újabbak és újabbak kerültek felszínre. Először 1896-1902-ben, majd 1952-ben, végül 1986 és 1995 között. Az apszis falán látható a 12 apostol hármasával, középen Jézussal. A szentély keleti falán Mária menybéli megkoronázása látható. Továbbá Szent Margit legendájából egy, Szent László legendájából két jelenet. Velük szemben az Utolsó Ítélet jelenetét szimbolizáló falfestmény. A szentély előtti diadalíven látható: Szent György és Szent Miklós. Ugyancsak itt, a szentélyben van a gótikus papi ülőfülke és a szentségtartó. A két mellékszentélyben nincsenek freskók. Boltozatukat 1896-ban újjáépítették. A szentélyek szögleteiben henger formájú féloszlopok vannak. A kereszthajóba nyílnak a sekrestyeajtók. Ezek is figyelemreméltóan szépek, bélletíves kiképzésűek. Szépen helyreállított kőkeretük eredeti. A centrális elrendezésű templom középpontjában az a szószék áll, amelyet gróf Teleki József adományozott. Ez a barokk szószék kissé el is üt a középkori jellegű épület hangulatától. Előtte a reformátusoknál megszokott elrendezésben a fakerítéssel körbevett úrasztala áll. A teret a keskeny, hangulatos ablakokon kívül a sík famennyezetbe épített apró lámpácskák világítják meg, melyeket, ha mind felkapcsolnak, olyan, mint a csillagos ég. Sajnos a pénz hiánya miatt ezt is ritkán használják.

A főhajó hossza belül 36,5 méter, szélessége 14,5 méter, a főszentély 6 méter széles, 13 méter hosszú, a két mellékszentély 4X6 méteres. A gótikus kereszthajó 23,5 méter hosszú és 5 méter széles. Az épületet románkori erődfal veszi körül, melynek egy része nem eredeti, hanem a legutóbbi helyreállítás során nyerte el mai formáját.

A templomot 1986-tól tíz évre bezárták, hogy mai kifogástalan formájában elkészülhessen. Az épület az 1980-as évekre, annyira megrongálódott és elhanyagolódott, hogy teljes felújítást igényelt. A teljes tetőzetet kicserélték, ekkor restaurálták utoljára a szentélyben lévő freskókat, ásatásokat végeztek, melyek során megbizonyosodtak arról, hogy valóban XIII. századi eredetű a templom. Többek közt az egykori oltár alapzatát is megtalálták ekkor. Az ásatások helye ma is látható. Ezen kívül a rég padokat a mostani fűthető padokra cserélték, és rendbe hozták a világítást. A gyülekezet 1995-ben kapta vissza megújult templomát. A helyreállított és megszépült templom Európa Nostra-díjat kapott, ami azt jelenti, hogy napjainkban csaknem eredeti állapotában tekinthető meg, és Európa örökségének méltó tagja. Hazánk legépebben ránk maradt románkori templomai közé tartozik. A jáki templom után talán ez a legértékesebb.

Kissé elképzelhetetlen, hogy ezen épület több mint 700 évet átélt. Falainak egyes téglái még látták a Tatárjárást, az Árpád-kori Magyarországot, a törökök uralmát, a Habsburg uralommal kapcsolatos eseményekről nem is beszélve. Évente turisták tízezrei látogatnak el ide határon belülről és túlról. Még sokan házasságukat is itt szeretnék megkötni olyanok, akik Budapesten, vagy más egyéb településen élnek.

Három harangja van, mindhárom a déli (szemből nézve a jobb oldali) toronyban. A nagyharang 360, a középső 179 kilós. Mindkettőt Szlezák László budapesti öntő készítette 1921-ben, míg a legkisebbet, a 149 kilósat Schaudt András 1860-ban. Az I. világháború előtt is három volt, közülük kettőt elvittek. Az ő hangjukat pótolja a jelenlegi nagy- és középsőharang. Temetés napján öt alkalommal szól egyszerre a három harang: reggel 8-kor, 10-kor, déli 12-kor, délután 2-kor és 4 órakor.

Az ócsai reformátusok büszkeségükként emlegetik templomukat, mely elsősorban nem múzeum, hanem minden vasárnap hívek sokasága által benépesített istenháza. Sokan talán azt gondolják, hogy egy freskókkal teli templomban kisebb ellentmondásokba ütközik a református igehirdetés. Ócsán ez épp ellenkezőleg van. Sőt, az itt élő kb. 3500 református lakosból kb. 1000-1200-an rendszeres templomba járók. Ez az országos viszonyokhoz mérve igen nagy arány. A gyülekezeti istentiszteleteken szépen megtelik a templom. Ünnepi istentiszteletekre néha még 500-an is eljönnek Az istentiszteleteken kívül számos egyéb alkalmat is fenntart az egyházközség. Istentiszteletet vasárnap 10 és 17 (télen 15) órai kezdettel tartanak. Hétfőn 15 órakor baba-mama kört, 16 órakor házi bibliaórát, kedden 18 órakor és szerdán 14 órakor szintén házi bibliaórát tartanak. Csütörtökön 18 órai kezdettel a Református Általános Iskolában gyülekezeti bibliaórát, pénteken 18 órai kezdéssel pedig ifjúsági bibliaórát tartanak. Szombatonként 10-16 óráig az iskolában van az úgynevezett Szőlővessző Gyermekklub, melyet szintén a Református Egyház szervez. Szombat délután 5 órai kezdettel van az Asszonykör az iskolában. A templom lelkésze Hantos Péter, aki a budapesti Szabadság téri gyülekezetből került ide. A fiatal lelkészt 2001. április 22-én iktatták be tisztjébe. A református temetőben 19. századi kopjafás sírok vannak, melyek a korabeli református temetkezési szokásokról tanúskodnak.

Forrás:http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,87,0,0,1,0