Zene: Sola Sciptura Teológiai Főiskola
Énekkara és Szimfónikus Zenekara
J.S.Bach - korálelőjáték, Hitben élj - S.Jacob. (Zugligeti Kórus)

Márianosztra Nagyasszonya plébániatemplom, Pálos templom-Kegytemplom.
A Pálos az egyetlen magyar szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250 körül. A Szent Keresztről nevezett kolostorban egyesítette a pilisi hegyekben élő remetéket, és később átvette a Baranya megyei patacsi remetekolostor vezetését is. A Rend védőszentjéül Remete Szent Pált választották. Nagy Lajos király 1352-ben számukra kolostort, a kolostor mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templomot építtet. A település, ahol a kolostor és a templom felépült, a templom védőszentjének latin nevéről, Maria nostráról, a mi Máriánkról kapta nevét. Mohács után a szerzetesek egy ideig még védik a török ellen kolostorukat, de Nógrád, Vác, Esztergom eleste után Márianosztra is pusztítás áldozatává válik.
1711-ben két pálos szerzetes indítja el az újjáépítési munkálatokat, amelyet Széchenyi György esztergomi érsek adománya tesz lehetővé.
Az újjáépült kolostort alig több mint félévszázados fennállásakor elérte a végzet II. József szerzetesrendek elleni intézkedése folytán. A kolostor egy ideig üresen maradt, majd a napóleoni háborúk alatt kórházzá alakítják. 1858-1948 között női fegyházzá válik a Vincés nővérek vezetésével. A fegyházat 1949-ben államosították, 1950-ben átvette az ÁVH, a politikai elítéltek, börtöne lett. 1961-től ismét a köztörvényes bűnözők fogvatartó helyeként ismert. II. József rendelete után két évszázaddal, 1989-ben ismét újjáalakulhatott a magyar rendtartomány pécsi székhellyel, visszakapta a Rend többek között Márianosztrán házukat, templomot.
A falu legértékesebb műemléke a kegytemplom. Szentélye még gótikus stílusú, hajója barokk. Ékes barokk berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó műhelyben készült. Hat mellékoltára közül az egyiken állt a kegykép, amit utóbb a főoltárra helyeztek át.