Turkey - Hagia SophiaHagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban

Száraz tények

Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!

Helyezés: 40. /43
Pontszám: 6.52
Szavazatszám: 206

Casa de Retiro Espiritual, a rejtõzködõ menedék
Newgrange, a megalitikus örökség
Machu Picchu, az Öreg csúcs rejtélyes kincse
Itaipu gát - a jótevõ modern csoda
A téma további cikkei
Isztambul, az egykori Bizánc, majd Konstantinápoly gazdag történelme folytán több hétre való látnivalót tartogat. A Boszporusz partján fekvő várost nem szabad úgy elhagyni, hogy ne fedeztük volna fel a bizánci építészet remekét, a Hagia Sophiát. Amikor a templom elkészült, Procopius, a korabeli történész azt írta, hogy a kupola alapja eltűnni látszott, és olyannak tűnt, mintha egy aranyláncon függeszkedne le a mennyországból.
Hagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban A Hagia Sophiat úgy is szokták emlegetni, mint az összes ismert bizánci építészeti elem tökéletes szintézise. A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami első pillantásra rendkívül instabilnak tűnik. A hatalmas 56 méter magas kupola négy masszív oszlopra támaszkodik, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze. A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m²-en támaszkodik a talajra. Az oszlopokon gazdagon faragott oszlopfők egész sorát találjuk, I. Justinianus császár és felesége, Theodóra császárnő anagrammáival. A falakat és a padozatot márványlapok borítják. Az épen maradt mozaikok Krisztus, az Istenszülő és a szentek mellett IV. (Bölcs) Leó, Nagy Konstantin és Justinianus császárok ábrázolását is megőrizték.
Hagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amelyek egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne. A kupolát és az oszlopok tetejét gyönyörű, arannyal és ezüsttel színezett, apró üvegdarabokból álló mozaikberakással díszítették. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret. Két mellékhajószerű körüljáró szegélyezi a kupolateret, földszintjén faragott fejezetű, árkádos oszlopsorral, emeletén ugyancsak oszlopos nyílású karzattal. (Ez volt a nők tartózkodási helye.) A falakat színes mozaikokkal burkolták. Ahogy a negyven ablakból beáramló fény megcsillan a színes mozaikokon, úgy tűnik, mintha a hatalmas kupola (lent) lebegne. Egyszerre légies és nyomasztó, fenséges és utánozhatatlan.
Az Hagia Sophia egy korábbi templom helyén épült. Az első templomot II. Konstantin építtette itt 360-ban. Ez a szent hely 404-ben megsemmisült, amikor Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. Mint egy tíz év múlva II. Theodosius császár újjáépítette, de a Nika felkeléskor 532-ben ismét elpusztult a bazilika.
Hagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban I. Justinianus császár uralkodása idején (482-565) a Keletrómai Birodalom ismét meghatározó politikai és katonai hatalommá vált. Az uralkodó nagy támogatója volt az építészetnek. Felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették, majd 537. december 26-án jelenlétében szentelték fel a bizánci építészet csúcsának tartott Hagia Sophia-t. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Mindemellett több tízezer mester hat éven keresztül gyűjtötte a kelet-római birodalom legfényesebb márványait, és legszebb oszlopait az építéséhez.
Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, és az uralkodókat is itt koronázták. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Nagy részük jelenleg is a vakolatok alatt pihen.
1934-ben, már a Török Köztársaság idején, az épületet megnyitották, mint Múzeumot. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része.
A csodák palotájának is nevezhetnénk, persze ha már nem lenne foglalt ez megtisztelő és sokat sejtető név. Van egy babona, mely szerint, ha az Hagia Sophia „Síró Oszlop” –ának nyílásába beledugjuk hüvelyujjunkat, és megforgatjuk benne, kívánhatunk valami szívünknek kedveset. És hogy megtörténik a csoda, az se legyen senkinek kétséges, hiszen ha valami ennyi viszontagságot túlélt már, mint az isteni bölcsesség temploma, akkor egy kis csoda nem eshet a nehezére.http://www.kihagy6atlan.hu