Szigetköz, Hédervár - a Duna birodalma
Meggyőződésem, hogy az embert mélyen, egy életre meghatározza az, hogy milyen tájon nő fel. Nem mindegy, hogy hegyek között, síkságon, vagy vízparton. Ekképpen teljesen külön csoportba tartoznak azok, akik a hűs folyók ölelte Szigetközt mondhatják hazájuknak. Ezek a fák, ezek a gátak, ezek a vizek mindig hazavárják az embert. De szívesen fogadnak látogatót is!
Szigetköz, Hédervár - a Duna birodalma A Szigetköz a Győri medencében, a Nagy Duna és a Mosoni Duna által határolt 375 km²-es sziget. Hossza 52,5 km, szélessége 6-8 km, és két részre osztható: Felső (Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Halászi, Kisbodak, Püski, Máriakálnok, Kimle, Dunaremete, Darnózseli, Lipót, Hédervár, Mecsér, Ásványráró) és Alsó Szigetközre (Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu, Győr, Vámosszabadi, Nagybajcs, Kisbajcs, Vének). Csodálatos vidék ez buján zöldellő sűrű erdőivel, a néhol vadul száguldó, máshol lomhán vánszorgó Dunával, a környék kivételesen gazdag madárvilágával és takaros, bájos falvaival. Itt a Duna az ura a tájnak. Néha szelíden engedi, hogy segítségül hívják, használják erejét, néha pedig vad, féktelen pusztításba kezd. Az évszázadok során számos alkalommal elöntötte a környéket. A legutóbbi, 1954-es nagy árvíz emlékeit minden környékbeli település, de minden itt lakó is őrzi valamilyen formában. Nincs olyan ház, ahol egy újságkivágást, fotót, vagy szintjelzést ne találnánk. A megélhetést is a folyó adta: az itteniek régen halászatból, pásztorkodásból, hajóvontatásból, aranymosásból és molnárságból éltek. Az 1886 és 1896 közötti folyamszabályozás és később a Dunakiliti duzzasztógát és vízlépcső megépítése sok mindent megváltoztatott ezen a vidéken. Bár a folyót könnyebb így a medrében tartani, számos mellékág holtággá vált, sok helyről pedig teljesen eltűnt a víz. Paradicsoma ez a vidék a horgászoknak, vízis portot űzőknek, túrázóknak és természetjáróknak. Aki egyszer már csónakázott a halkan morajló Dunán, azt sosem felejti.
Szigetköz, Hédervár - a Duna birodalma A Szigetköz összes csodáját most nincs alkalmam megmutatni, de egyet azért igen! Ilyen, igazi gyöngyszem a Szigetközben a Győrtől 20, Mosonmagyaróvártól 18 kilométerre fekvő Hédervár. 1140 körül élt ezen a vidéken egy Héder nevű lovag; róla nevezték el ezt a kis települést, melynek leghíresebb látványossága a műemléki védelem alatt álló Héderváry-kastély. A barokk stílusú, háromszintes, saroktornyos épület kapuját két szfinx őrzi. A négyszögletes belsőudvar közepén óriási platánfa magasodik. Csodaszép a neogótikus, nyitott folyosó, a barokk díszlépcső, a "sala terrena" és a kastélykápolna. Az épületben ma a Művészeti Alap alkotóháza talált otthonra. A kastélyhoz szervesen hozzátartozik a Kastélypark és Vadaspark. Csodálatos természeti környezetben barangolhatjuk be a területet. Kellemes árnyékot adó, sűrű lombú fák szegélyezik a széles, kavicsos utakat. Itt több mint 2 kilométer hosszan elkísérhetjük útján a Kárászos-eret. Útközben fahidak, napfényes tisztások, megpihenésre alkalmas padok teszik még romantikusabbá a sétánkat. Akár még a Mosoni-Dunához is kiérhetünk: innen sokszáz méterre belátni a folyó kanyargó íveit. Láthatunk itt tulipánfát, páfrányfenyőt, juharfákat, feketefenyőket és fehértölgyeket. Igazi érdekesség a Hédervár-fának nevezett két kőrisfa. Ezek 7 méteres magasságban összenőttek és hatalmas H betűt formálnak. A Kastélyparkban egy kentaurszobor áll, melyet a helyiek csak ördögszobornak hívnak. De van még Héderváron más híres fa is: az Árpád-fának nevezett kocsányos tölgy a héderváriak szerint ezeréves, és látható rajta az a nyom, amit Árpád lovának kötőféke hagyott. Bár a tölgy valójában "csupán" 700 esztendős, azért a mese nagyon szép, a fa pedig ettől eltekintve is említésre méltó: kerülete 710 centiméter, átmérője 230 centiméter, magassága pedig 14 méter. A tölgy alatt kialakítottak egy sírboltot: itt nyugszik Khuen-Héderváry Károly és családja. Más helyi fához is kapcsolódik legenda: itt van még például a Kont-emlékhely. A kastélytól nem messze találjuk a Kont-fa helyén létrehozott épületet. A monda úgy tartja, hogy Héderváry Kont István és társai ez alatt a fa alatt szőttek összeesküvést Zsigmond király ellen.
Szigetköz, Hédervár - a Duna birodalma Ha a sétától megfáradva egy kis nyugalomra vágyunk, térjünk be a kora barokk stílusú Szent Mihály-plébániatemplomba. A belső pilléres, boltozatos templom egyik érdekessége a vörösmárvány keresztelőkút. De ne hagyjuk ki a Peregrinus-kápolnát sem. A néphit szerint egy nemes hölgy Franciaországból gyalog tartott Hédervárra. Amikor a város határát elérte, már alig állt a lábán, és a kápolna mostani helyén összeesett. A helyiek rátaláltak, és a kastélyban ápolták. Álmában megjelent neki Peregrinus, a vándorok és lábfájósok védőszentje. Amikor meggyógyult lefestette az álmában látott képet és megépíttette a kápolnát. De itt van még látnivalónak a 13. századi gótikus Boldogasszony-temetõkápolna is, melynek oltárán egy 500 éves Szűz Mária-faszobor áll.
A Kisalföld nyugati kapujára nyugodtan kitehetnénk egy táblát: "Vigyázat! A Szigetköz függőséget okoz!" Aki egyszer megismeri egy csodáját, az az összeset látni akarja, egytől egyig, újra és újra.
Forrás: kihagy6atlan.hu