Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül emelték. Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz az i. e. 5. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20000 munkás 20 éven keresztül dolgozott.
Közvetlenül Kairó határában, a sivatagban találjuk a világhírű gízai piramisokat. A legfiatalabb és legkisebb, Menkauré (Mükeriosz) piramisa, a középső méretű, Khephrén (Hafré) fáraó nevét viseli. A legnagyobbat Kheopsznak (más néven Hufu) tulajdonítják.
A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.
Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye A Nagy Piramisként is aposztrofált csoda, mintegy 2,5 millió mészkőtömbből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát. Némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 m, magassága 146,6 m. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas piramist pusztán kőtömbökből felépíteni? Hiszen a történészek szerint nem voltak hozzá elég kemény szerszámaik. Lehet, hogy mégis rendelkeztek vas eszközökkel? Mint oly sok, az egyiptomi társadalomra vonatkozó kérdésre, erre sincs meg a tökéletes válasz. Feltevések, találgatások vannak, bizonyítékok azonban nincsenek.
A piramis misztériumára rengeteg elmélet született. Némelyek elég hihetőek, sőt racionálisak. Némelyek…. hááát… hogy is fogalmazzunk, hogy objektívek maradjunk… elég bizarrok.
Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye A neves görög geográfus, Strabo a piramist anno "égből alászállott építményhez" hasonlította, mely "nem emberi kéz műve". Erre a feltevésre kontrázott rá Manly Hall amerikai filozófus, aki szerint a piramist az elsüllyedt Atlantisz elhagyói segítségével építették. Edgar Cays amerikai médium nevéhez még fantasztikusabb elmélet fűződik: a piramis a teljes emberi tudás tárháza, amelyet egy ez idáig megfejtetlen kódrendszerben "jegyeztek le". Ebben a kódrendszerben nem csak a matematikai, és csillagászati tudás van megírva, hanem próféciákat is tartalmaz. Meglehet…
Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye Nézzünk a racionálisabb tézisek közül is, a teljesség igénye nélkül, néhány roppant elgondolkodtatót. Mindjárt elsőként a számok bűvöletét. A piramis formáját a hármas, a négyes és az ötös szám uralja. A hármas a felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak), a négy mint az alapot alkotó négyzet, az öt pedig a csúcsok száma. Ez a három szám Pithagorasz tételét adja. A piramis oldalai a 4 égtáj felé néznek. A piramis éleinek hajlásszöge megegyezik a kör Pi (3,141 ...) számához tartozó szöggel. Méretéből ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét, tanúskodik építői fejlett csillagászati tudásáról is: nyomon követhető a hold mozgása. A három piramis pontos mása az Orion csillagkép három csillagának és a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszint felett. Egyik sarka sincs magasabban, mint a másik. Az eltérés maximum 1 cm.
Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye Más egyiptomi piramisoktól eltérően, a gigapiramis belsejében folyosórendszer húzódik. A kövek mind a gízai fennsíkról származnak. Az északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez egy apró kamrába torkollik, amelyet ma Királynői Kamrának neveznek. Utána továbbvezet az út a 47,5 m hosszú és 8,5 m magas Nagy Galériához. Ez a folyosó a legnagyobb terembe, a Királyi Kamrába visz, mely 10,50 méter széles és 5,80 méter magas. Falát márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások.
Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye A nagy piramisok közül Menkauré és Khephrén fáraó piramisai temetkezési helyek voltak. Más a helyzet a Nagy Piramissal. Viszont az, hogy vajon mi is volt a rendeltetése, az még a mai napig nem egyértelműen bizonyított. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis királyi temetkezési hely volt, nem több, mint következtetés. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a piramison nincs rajta egyik fáraónak a hieroglifája sem, csak egyéb bejegyzésekből tudjuk, hogy Kheopszhoz köthető az építmény.
Elhelyezkedése, funkciója, alakja, extra méretei máig hatalmas rejtélyt jelentenek a világ számára.