Alsókladusa, Öregvár
Az eddigi ismeretek alapján, Kladusát az írásos források, mint Cladosa, 1280. október 30-án említették meg először. Ekkoriban a blagaji Babonics comesek birtoka volt. A nagytekintélyű Babonics család 1314-ben felosztotta birtokait, melynek során Kladusa blagaji Babonics Radiszlávhoz került. A törökök már 1464-től rendszeresen zaklatták a környéket, így feltehetően ez időben kerülhetett Frangepán Márton birtokába, aki valószínűleg ekkoriban építhette fel a várat is. A majd 150 éves török zaklatás ellenére, Kladusa várát csak 1633-ban sikerült a törököknek elfoglalniuk. A teljesen törökké lett város aztán a hódoltság egyik legjelentősebb környékbeli települése vált, s még ma is az iszlámhitűek egyik központja.
"...Nagykladusa várának igen érdekes alakja van. A vár legrégebbi részét, azaz a belső várat egy magas és erőteljes kör alakú védőfallal övezték. A várba való bejutást egy szűk lépcső segítségével oldották meg. A belső vár övező falai mögötti térséget, majd a falak csúcsáig földdel és kövekkel töltötték fel, hogy minél nehezebben lehessen bedönteni, ezért az akkori tüzérség nem sok kárt tudott benne okozni. A vár legrégebbi része így egyetlen hatalmas tabiját formáz (tabija – török módra épített ágyútorony), melynek teljes egésze egy ágyúteraszként szolgált.
Ennek a hatalmas tabijának az egyik oldalára, mely a várhegy letarolt lejtője felé nézett, egy erőteljes tornyot építettek, melynek éle a várható támadás irányába fordult, hogy enyhítse az ellenséges tüzérség ágyúgolyóinak hatását.
A várat elsŐként alaposan feldolgozó Ćiro Truhelka így írt róla: „A nagykladusai várnál szinte matematikai pontossággal számították ki azokat a szegleteket, ahonnan az ellenséges lövész lőtávolsága elérhette a várat, így az általa okozott károkat is jelentősen lecsökkenthették, ám ennek a gyakorlatnak az értékét világosan bizonyítja az az ágyúgolyó, mely a belső vár tornyának falában akadt meg, azaz a modern tüzérséggel szemben ez már nem bizonyult hatékonynak. Mind ez arra utal, hogy a várat a kőhajító-gépek és nem a tüzérség korszakában építették fel”.