A Rába mellett fekvő Árpást kedvező átkelőhelye évszázadok óta fontossá teszi. Elnevezését a hagyomány a ma már nem létező Árpás-ér nevéből származtatja.(Forrás: Kisalföld.hu)
Ligeterdők övezte folyókanyarulata fürdőzésre, horgászatra, vízi túrára csábít. Nevezetessége középkori temploma. Távolsága Győrtől Téten át kb. 35, Soprontól Csornán, Dörön, Rábapordányon keresztül kb. 75 kilométer.

Történelem

Az árpási révnél a római korban Mursella néven jött létre település. Az Arrabonát (Győr) Savariával (Szombathely) összekötő út itt keresztezte a Rábát. Területéről az ásatások során mécsesek, üvegedények, ékszerek, pénzérmék kerültek elő. A honfoglaláskor besenyők telepedtek ide.
Premontrei prépostságát 1251-ben alapította a Pok nemzetségbeli Nagy Móric ispán. A kolostor a török alatt elnéptelenedett és romossá vált, a hódoltság után a nagyszombati klarisszák kapták meg. Ők a templomot barokk stílusban építették újjá. A rend feloszlatása óta plébániatemplom.

A templom

Festői látvány a Rába jobb partján, a Dombiföld nevű településrészen magányosan álló kéttornyú templom. Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték. Nyárfák zöldje foglalja keretbe a jellegzetesen piros téglás épületet. Formái zártak, középkori erődszerűsége kevéssé érezhető, tornyai határozottan könnyedek. Nyugati homlokzatán hangsúlyos a rézsűs, hófehér kapuzat. Tornyainak keskeny ablakai emeletenként eltérőek. A kecses órapárkányok felett ülnek a négyoldalas, zsindelyes sisakok. A déli oldalon a középkori és barokk ablakok jól megférnek. Rendkívül masszívak a támpillérek. Az egykori kolostor maradványa a mai sekrestye.

A köpenyes Mária

Az árpási templom értékes eredeti főoltárképe jelenleg a győri egyházmegyei könyvtár dísztermében tekinthető meg. Ismeretlen barokk mester alkotása, aki kora legjobb magyarországi művészei közé tartozott. Központi alakja, a köpenyes Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya hazánk térképét tartja kezében. Jobbján egyházi méltóságok – köztük Széchényi György győri püspök – hódolnak a háttal ábrázolt pápa vezetésével. Balján magyar nemesek gyűrűjében I. Lipót császár, aki megújítja Magyarország Szent István-i felajánlását. A főurak sorában Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Péter horvát bán. A kép üzenete egykori szemlélőjének, hogy az uralkodó és magyar rendek együtt kell küzdjenek a török ellen. Maga Szűz Mária holdsarlón áll, mintegy eltapossa a pogány ellenség jelképét. A Wesselényi-féle összeesküvés, illetve annak véres megtorlása az összefogást lehetetlenné tette, e tartalom időszerűtlenné vált. Valószínű ezért került a kép Nagyszombatból a klarisszák távoli birtokára, az árpási templomba. A festmény a 2001-es vatikáni magyar kiállítás anyagát gazdagította.