Forrás:http://www.kihagy6atlan.hu
A Magas Épületek Tanácsa 1996. április 15-én
a Petronas-tornyokat nevezte ki a legmagasabbaknak a világon. Bár a
projektgazdák, a magánbefektetők konzorciuma, a maláj kormány, valamint a
Petronas olajvállalat nem kimondottan erre a címre pályáztak, mikor az
épület megépítése mellett döntöttek.
Eredetileg csak egy olyan monumentális
épület akartak alkotni, amely sugározza Kuala Lumpur kiválóságát
kereskedelmi és kulturális fővárosként. Nos, ez annyira jól sikerült,
hogy egyből a világ tetejére kerültek. Ott is maradtak majd' 7 évig,
mikor is Tajvan megépítette a maga tornyát, mely hogy, hogy nem, pár
méterrel túlnőtte maláj társát.
A
nyolcvannyolc emeletes tornyok a modern iszlám építészet jegyében
készültek és hamarosan a nemzet büszkeségéve léptek elő. Megálmodója az
amerikai Cesar Pelli építész, akinek terveiben visszaköszönt mindazon
eszmerendszer, melyet az építtetők sugározni kívántak: egy elegáns
méretekkel rendelkező, égbe törő, karcsú ikertorony - amely nemcsak a
közösség képzeletét ragadja meg, de tisztelettel adózik előtte a szakma
is. A Petronas-tornyok egyedülálló vallási és gazdasági jólétet
tükröznek.
Maga
a projekt 1.6 milliárd dollárt emésztett fel. Összterülete több mint
2.5 millió négyzetméter, mélygarázsában 4500 autó parkolhat.
Megépítéséhez 36,910 tonna acélra volt szükség, ez több mint 3 ezer
elefánt súlya. A tornyok minden egyes szintje 8 ágú csillag alakzatú,
melyet a hagyományos maláj iszlám motívum inspirált. A Kuala Lumpur-i
ikertornyok, 452 méter magasra kúsznak fel. Viszont mindössze 90
másodpercbe telik, míg a legfelső emeletről az alsó parkolóba eljutunk. A
két toronynak összesen 32 ezer ablaka van. Az ablakmosóknak egy egész
hónapra szükségük van ahhoz, hogy egyszer végigmossák egy torony
ablakait.
A két tornyot 172 méter (41. és 42. emelet)
magasságban egy kétszintes acélhíd, a Skybridge köti össze. Ez az 58
méter hosszú, 750 tonnás híd a turisták számára is látogatható. Az
ingyenes belépőjegyeket naponta 8.30-kor kezdik kiosztani, és általában 2
óra alatt el is fogynak. Aki korán kel, ha aranyat nem is, de
különleges élményt biztosan lel.
A
Petronas-tornyok az Arany Háromszög elnevezésű negyedben állnak, trendi
kávézók, elegáns bárok, szórakozóhelyek, modern épületek, bankok,
gigantikus bevásárlóközpontok, szórakoztató plázák övezik. A tornyok sem
csak önmagukért épültek, otthont adnak több bevásárló- és szórakoztató
központnak, a "Petrosains" természettudományi múzeumnak, a Malaysiai
Filharmonikusok koncerttermének. Találunk itt egy mecsetet is és egy
képzőműveszeti galériát is kialakítottak az épületben. Nem is beszélve a
számtalan irodáról.
A
452 méter magas Petronas-tornyok sok tekintetben túlnőttek az építészet
és a mérnöktudomány határain. Miután elkészültek, nemcsak Malajzia, de a
mérnöki zsenialitás jelképévé is váltak. Azonban az építtetőknek
lépten-nyomon súlyos problémákkal kellett megküzdeniük a munkálatok
során. A gigantikus felhőkarcoló ugyanis a hatalmas esőzéseket hozó
monszunöv kellős közepén épült; az alapja nem kemény alapkőzeten, hanem
porózus üledékrétegen nyugszik; és szerkezetét nem könnyű acélváz, hanem
súlyos vasbeton alkotja... Kritikusai is értetlenül csóválták a
fejüket, mikor hírét vették a Petronas társaság gigantikus projektjének.
Különös passziónak aposztrofálták a felhőkarcoló-építést egy olyan
országban, amely a földrengésekben és tájfunokban éllovas.
A tornyok sok "leg" mellett,
büszkélkedhetnek egy igazi sporttörténelmi momentummal is. A bázisugrás
királyaként számon tartott világhírű Felix Baumgartner, a RedBull Team
versenyzője több világcsúcsot is tart. Az egyik a Petronas–tornyokhoz
kötődik. A Föld legmagasabb pontjáról végrehajtott ugrás rekordját
köszönheti Félix a malájok büszkeségnek. A tornyok pedig azt, hogy nevük
a sportlexikonokban is szerepel.
Kapcsolódó hírek:
Colosseum - Ave Caesar, morituri te salutant!