Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város és község Szerbiában, ma Újvidék városrésze.
Nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrud királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.
................................................................................................
Újvidék (szerbül Нови Сад, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa.
Manapság Szerbia harmadik legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben (Južnobački Okrug) helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 10%-a él itt, lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint 191 405 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal (Petrovaradin) szemben. Tengerszint feletti magassága 70 és 80 méter között váltakozik.
...........................................................................................
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Nándorfehérvár, a XVI. és a XIX. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár változatban is, ] szerbül 'fehérvár' jelentéssel Београд, Beograd ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először a i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római coloniává vált, mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól Szerbia fővárosa.
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Lakossága 2002-ben hivatalosan 1 576 124 fő volt; valójában, ha figyelembe vesszük a menekülteket, vélhetően 2 millió felett van a lélekszám. Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa, és a harmadik legnépesebb a Balkánon Isztambul és Athén után.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinčai kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a szlávok betelepülése követet|t a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, míg az oszmán törökök el nem foglalták 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor Magyarországhoz került), mely státusát csak 1841-ben nyerte vissza, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el a várost. A 20. században a sokféle átváltozáson keresztülhaladó Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-át fedi, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
Itt zajlott le 1456. július 4–22. között a nándorfehérvári csata.