A Károlyi család XIX. század elején Károlyi Istvánnak vásárolta a fóti birtokot. Két nevezetes épület emlékeztet minket a grófi családra: az egyik a Római katolikus templom, a másik a többször átépített kastély, ahonnan a gazdálkodást irányították. 1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel - s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés, 1855-re elkészült.

Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.

Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.
Ez utóbbin a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas. A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.

Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt; ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.

A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.

A templom belső terének rataurációja még nem fejeződött be.

Forrás: a templom honlapja