Mit láthatunk a várban?
Krasznahorka azon néhány Szlovákia területén fennmaradt profán műemlékek egyike, amely nem esett áldozatul a háború alatti és utáni enyészetnek. A gyűjtemény alapját elsősorban a fegyverek képezik, amelyeket már a 19. században is kiállítottak. Különösen értékesek számunkra a 19-20. század fordulóján készült korabeli felvételek, amelyek az egykori kiállítást dokumentálják.
A várlátogatás az alsó várban kezdődik, ahol a leginkább figyelemreméltó az eredeti várkonyha az isteni szem képével, amely "az Isten szeme mindent lát" szellemében a lopások ellen volt hivatott védelmet nyújtani. A különlegességek közé tartoznak a kis zeneszalonban kiállított tárogatók, amelyek a pozsonyi születésű udvari hangszermester, Theodor Lotz művei. Az egész világon nyolc ilyen tárogató létezik, ezek közül három Krasznahorkán található.Az alsó vár után a felső vár és az északnyugati bástya megtekintése következik, ahol Andrássy Dénesné Franciska grófnő halotti hintaját állították ki. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve.Utunk a régi Bebek-időkből származó épületekben és a gótikus toronyban folytatódik, ahol elsősorban a 16-17. századból származó fegyverek kaptak helyet. A gótikus palota termei a 16-17. századi török hódoltság éveit mutatják be. A palota kis helyiségében egy értékes 1450-ben készült faragott reneszánsz szék látható, amely Riminiből, Sigismondo Malatesta hagyatékából származik.A gótikus palotából az összekötő folyosón át az un. Rákóczi-szárnyba, a középső várba érkezünk. Itt a 17-18. századból származó bútorok értékes gyűjteményét láthatjuk. A gyűjteményből kitűnik a 18. század elejéről származó korabarokk szekrény, amely a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc Serédy Zsófiának adott nászajándéka. A viszonylag szerény hatású teret a családtagok portréi és további zsánerképek teszik színessé. Megtalálhatók itt Vajda Zsigmond, Boruth Andor, Stefan Dorfmeister, Carl von Sales, Francesco Nocile és további művészek alkotásai. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az 1500-ból származó táblakép, amely Szt. Oswald angolszász vértanú királyt, az időjárás patrónusát ábrázolja, alkotója Jacop Barbari olasz reneszánsz mester. Figyelmet érdemel a lőcsei klasszicista festő, Czauzik József olajfestménye is, mégpedig nem is művészi színvonala, hanem inkább a rajta megörökített téma miatt. "A hosszú élet titka" című festményen Rovin Jánost és feleségét, Sárát láthatjuk. A képen olvasható magyar nyelvű szövegből megtudjuk, hogy János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk pedig 147 évig tartott.