Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Műveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai. Hátterében ott világol a széphírű Kollégium és a Huszár Gál óta máig tevékeny sajtó. Ilyen magyar református város nem volt több, és ilyen templom sem. Tűzből kimentett üszög, az el nem hamvadt hit és az újjáéledő reménység bástyája. Az Árpád-kor alapozta, mikor a pusztai város kiemelkedett környezetéből, és messze vidékek útjai futottak össze vásárain. Mohácsot túlélték az András-templom gótikus ívei, de a rettenetes tűz 1564-ben a középkori orgonát, a szerkönyveket, toronyórát és a város nagyobb felét elhamvasztotta. A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy újjáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-toronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lángok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája.

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség története az 1550-es évek második felétől követhető nyomon, amikor megszilárdult a svájci reformáció a városban. A jelenleg mintegy tízezer lelket számláló, a város és a Tiszántúl központjában élo gyülekezet szolgálatának hatósugara, és jelentosége messze túl terjed a szűkebb pátria területén. Küldetésének tudata segíti az egyházközséget abban, hogy a modern élet újabb és újabb kihívásaira szüntelen keresse és megtalálja a szükséges válaszokat, megoldásokat. 1991-ben megalapított a gyülekezet az Immánuel Otthont azzal a céllal, hogy halmozottan sérült gyermekeknek és fiataloknak teljeskörű segítséget nyújtson. Jelenleg 40 gondozottja van az intézetnek, akiknek óvodai és iskolai oktatást biztosít és munkaterápiás foglalkozást tart. 1995. januárjától működik az egyházközség Nyitott Ajtó Otthona. Ez a segítő intézmény működésével a társadalom perifériájára szorult emberek - elszegényedettek, otthontalanok, börtönből szabadultak, munkanélküliek23. , sokgyermekes egyedülállók, nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok - részére kíván támogatást nyújtani. A segítségnyújtás foleg arra irányul, hogy a rászorulók valamilyen testi-lelki megoldást találjanak kiszolgáltatott helyzetükben, s átmeneti nehézségeiket leküzdve sikerrel folytassák életüket.