A templom bemutatása és a kegyszerek ismertetése mellett összegzi a kanonok a templom és a plébános jövedelmét, aki minden falutól külön kap fizetséget, ahol szolgálatot végez, függetlenül attól, hogy van-e ott templom, vagy nincs. Emellett bemutatja a kántort, a feladatait, jövedelmét, illetve az iskolai oktatást. /melléklet/
Barbacs templomát úgy emlegeti, hogy több, kevesebb javításra szorul. A torony a templom oldalához volt hozzáépítve, most a bejárat a torony alatt van, az épület elején. A templom az elmúlt zavaros idők ellenére is viszonylag jól felszerelt volt a kanonok látogatásakor a rábai kerület viszonyaihoz képest. Két kelyhe is volt az anyaegyháznak, egy aranyozott ezüst, és egy rézkehely, amelyet a fíliában / leányegyházban /, Bősárkányban használt a barbacsi pap. Miseruhából három különböző állt rendelkezésre. A templomban az egyetlen oltár ugyan megviselt állapotban volt, de létezett szószék és kórus, azaz karzat. A sekrestye azonban romokban állt. Korábban létezett plébániai épület is a falu kuruc kori pusztulásakor teljesen megsemmisült, s a plébánia maradék anyagát is széthordták a jobbágyok. A plébános nagy zsúfoltság közepette volt kénytelen egész “háznépével “egy jobbágyházban lakni.A plébánosnak több helyről is származott jövedelme. A határban 9 darab szántóföld tartozott hozzá, amelyet a híveknek kellett megművelniük számára. Rétje nem volt, ezért minden háztól járt neki egy-egy kis szekér széna. Egy köböl búzát , 25 dénárt , valamint egy kocsi tűzifát kapott még minden családtól. Kereszteléskor, házasságkötéskor, temetéskor vagy pénzben, vagy természetben fizették a jobbágyok az úgynevezett stólát.A barbacsi plébános Győrffi János, 69 éves ”bölcseletet végzett” felszentelt pap volt. Már /1714-ben/ 37 éve végezte a lelkipásztori szolgálatot. Keresztelési anyakönyvet is vezetett.A kántor /ludirektor/ akkor Giczi Mihály 25 éves fiatalember , aki “syntaxist” végzett, és a gyerekeket is tanította . A “syntaxis” akkor a gimnázium alsó, mai fogalmaink szerint az általános iskola felső tagozatát jelentette.Arról is értesülünk a jegyzőkönyvből, hogy az iskola építésével vannak félben ekkor a barbacsiak, már csak a mellékhelyiségek elkészítése van hátra.Barbacs temploma ekkor már régóta álló épület volt, erősen javításra szorult, ezek a javítások átépítéseket, változtatásokat eredményeztek, ezért ma már nehéz megmondani, milyen lehetett eredetileg. A mai torony mindenesetre nem az eredeti.A tornyon 1753-as évszám olvasható, ekkor készült el az új torony, s kapta meg a templom jelenlegi formáját. 1754-ben készítették el a tornyot fazsindelyesre. A 18.sz.végén a torony leégett. Az öregek a következő történetet mesélték erről. A templomtól nem messze eső kertben méhkasok voltak. A kaptár kigyulladt, a méhraj égve kirepült, be a toronyba, amely lángba borult, leszakadt a harang. A tornyot újjá kellett építeni. Egy másik szemtanú szerint, amikor az 1930-as években a templomot restaurálták, meszesgödröt ástak és csontleletekre bukkantak. Perneczky Kálmán plébános nem engedte meg az eset bejelentését, attól való félelmében, hogy az ásatások során feldúlják a templomot és környékét.Állítólag a templomot egy alagútrendszer kötötte össze az 500 méterre Maglóca felé élő “Néma Barátok” kolostorával. A csonthalmaz a barátok temetkezési helye lehetett, van akik szerint járványos, vagy háborús időkből való temetkezési helyre bukkantak a szemtanúk. Ez a mai napig feltáratlan maradt, az alagútrendszerről már csak az öregek beszélnek.

Válasz