Mi is szeretnénk hallani!!Töltsd fel , légyszíves!!

Válasz

Nem hallottátok a bőcsi "harangjátékot.
Nem mintha különös lenne de én azt hallom. Néha! :)

Válasz

Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város.
Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A város nagyhatárú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. Ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása és az első állandóan lakott tanyák létrejötte.
A XIX. század második felében a tanyák lakossága oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság fele tanyán élt.
A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros szecessziós palotákkal díszes főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.
Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Ennek eredményei tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált. A történelem viharait átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába: az ipartelepítés és a közintézmények alapítása-építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek letelepítésével pedig kulturális értékekben gazdag nagyvárossá vált.
Kecskemét gazdasági struktúráját korábban főleg mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozó ipar /konzervipar/ illetve kereskedelem jellemezte.
Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ.
Gazdasági jelentőségére és munkaerő felszívó erejére jellemzően a város lakossága az 1960-as 57.000 főről 1998.-ra 108.180 főre emelkedett, mely együtt járt, - a város történelmileg kialakult szerkezetét lényegében megőrző - nagy arányú lakás- és közintézmény építkezésekkel. A város jelen - és jövőbeni fejlődését az 1989-90.-es évektől a társadalmi - gazdasági változások adta lehetőséget kihasználó és Kecskemét adottságait felmérő belföldi, és külföldi tőke megjelenése és a gazdasági életben meghatározó szerepe biztosítja.
A korábbi nehézipari tevékenység igen kis térre visszaszorulva lényegében megszűnt, helyét a magántőke befektetésekből táplálkozó élelmiszer feldolgozó (gabonaipar, konzervipar, baromfiipar), illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipar tevékenység váltotta fel (nyomdaipar, cipő- és ruhaipar, gépipar stb.)
A város önkormányzati szinten ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni és továbbfejleszteni szándékozik.
A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5-ös autópálya 1998-as átadása, mely Kecskemétet bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe.
Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi szektor, melyet a nagy áruház láncok PÓLUS-, TESCO, PRAKTIKER-, METRO, BAUMAX megtelepedése, valamint a helyi UNIVER reprezentál.
A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.

Válasz