Munkács vára..
Munkács vára Kárpátalja egyik legismertebb történelmi emléke. A vidék már a neolit korban lakott volt, a ma ismert vár helyén egykor pedig egy földvár állt.
Anonymus megemlíti a Gesta Hungarorumban, hogy a hét vezér átkelve a Vereckei-hágón ezen a helyen pihent meg, és mivel az út fáradságos volt, a települést Munkácsnak nevezték el
Egy másik legenda szerint azonban az elnevezés a szláv „muka” szóból ered, ami szenvedést jelent.
A történelem folyamán a várat többször ostromolták: 1086-ban a besenyők, 1190-ben a tatárok, elfoglalni azonban nem sikerült. 1395-ben Zsigmond király a várossal együtt Korjatovics Tódornak, a podóliai litván fejedelemnek ajándékozta. Ő jelentősen hozzájárult a vár fejlődéséhez, kibővítéséhez. Korjatovics idején lett a vár kútja is megásva, mellyel kapcsolatban számtalan legenda él. Halála után ismét koronabirtok lett. Ma a belső udvar közepén látjuk Korjatovics Tódor szobrát.
A várat 1445-től Hunyadi János, majd Mátyás király, utána pedig Corvin János birtokolta. 1573-ban Miksa király 42 ezer frtért elzálogosította Mágocsi Gáspárnak. A Dózsa-féle parasztfelkelés után a vár II Lajos, majd Báthory István, később pedig I Rákóczi György erdélyi fejedelem birtokába került, kinek halála után a várat özvegye, Lórántffy Zsuzsanna vette gondjaiba. Ebben az időszakban ásatták a vár köré a 12-13 m széles vizesárkot, mely mélyebb lett a Latorca medrénél. Lórántffy Zsuzsanna halála után fia, II Rákóczi Gyögy lett a vár ura, majd 1680-ban fiára, I Rákóczi Ferencre, később pedig feleségére, Zrínyi Ilonára szállt.
Zrínyi Ilona 1682-ben házasságot kötött Thököly Imrével, aki részt vett a törökök Bécs elleni hadjáratában. Miután Thököly fogságba került, 1685 novemberében az osztrák csapatok Munkács várát kezdték ostromolni. Caprara tábornok felszólította Zrínyi Ilonát a megadásra, ő azonban kitartott. A kimerítő ostrom végül feladásra kényszerítette, így 1688-ban I Lipót csapatai bevonultak Munkácsba, Zrínyi Ilonát pedig egy bécsi kolostorba zárták.