Milánó az ellentétek városa, ahol a modernitás és a csillogás összefonódik a műemlékekkel, a kultúrával. Milánó az ország pénzügyi és divat fővárosa. Olyan világhírű tervezők bölcsője, mint Prada, Armani és Versace, akik elegáns butikjaikkal legalább annyi divatrajongót vonzanak, mint amennyit a város évszázados kulturális kincsei. A Milánói Dóm, a La Scala, vagy Leonardo da Vinci remekműve az Az utolsó vacsora – nem csoda, hogy Milánó Olaszország harmadik leglátogatottabb városa, Róma és Velence után. Íme, Milánó Top 10 nevezetessége.
Piazza Mercanti
A dómtól nyugatra található Piazza Mercanti Milánó egyik legrégebbi tere, mely a középkorban a város közigazgatási központja volt és amely mindmáig megőrizte évszázadokkal ezelőtti jellegét. A délkeleti oldalon a Loggia degli Osii a Piazza Mercati egyik legszebb építménye. A tér adventkor hangulatos karácsonyi vásárrá változik.
Palazzo di Brera
Fotó: franzconde
A barokk palota 1651-ben épült Francesco Maria Richini tervei alapján. A Palazzo di Brerában található világhírű képtár, a Palazzo di Brera, Olaszország egyik legfontosabb művészeti gyűjteményének ad helyet, több mint 500 festményt mutat be a 14-19. század közötti időszakból. A képtár anyagait Carlo Bianconi és Giuseppe Bossi gyűjtötték össze a 18. század elején, amikor az Akadémia élén álltak. Elsősorban az olasz festészet remekművei – az itáliai barokk és reneszánsz idejéből, – de 20. századi olasz festők munkái is helyet kaptak, és a 16-17. századi németalföldi és flamand festészet jeles alkotói is képviseltetik magukat (pl. Van Dyck és Rembrandt).
Sant’Ambrogio-bazilika
Fotó: MakeNmakE
A 379-386 között, Milánó püspöke és a város védőszentje Szent Ambrus által építtetett Sant’Ambrogio-bazilika Milánó egyik legrégebbi, és talán legszebb temploma. Az észak-itáliai román templomok első képviselőjében végigkövethetjük a kereszténység történetét a katolikus egyház kezdetétől, a Római Birodalmon keresztül egészen addig, míg a kereszténység világvallássá vált. Kriptájában megtekinthetők Szent Gervasius és Szent Protasius vértanúk ereklyéi.
Navigli Lombardi
A Milánói csatornahálózat első szakaszainak építése egészen a 12. századig nyúlik vissza. Bencés és ciszterci szerzetesek irányításával jött létre, hogy megkönnyítse az öntözést. A későbbiek folyamán a reneszánsz géniusz, Leonardo da Vinci is részt vett a vízi útvonal tervezésében és kivitelezésében, miután befejezte Az utolsó vacsora című freskóját a Santa Maria delle Grazie templomban. Az útvonal későbbi szakaszai azzal a céllal épültek, a hogy Milánóba szállíthassák a Candogliában bányászott márványt, amelynek segítségével 1386 után sikerült felépíteni a gótikus dómot. Ma egy 55 perces körutazás során ismerkedhetünk meg Milánó csatornahálózatával, de emellett mindenképp érdemes egy sétát tenni a legrégibb, Naviglio Grande nevű szakaszon, amelyet ma üzletek és kávézók szegélyeznek.
Teatro alla Scala
Fotó: federico.soffici
A Milánói Scala a világ leghíresebb operaházainak egyike. Az 1778-ban Giuseppe Piermarini építész által neoklasszicista stílusban tervezett épület helyén egy 14. századi templom, a Santa Maria della Scala állt. Építését Mária Terézia rendelte el, miután a korábbi színházépület, a Teatro Regio Ducale egy tűzvészben elpusztult. 1778. augusztus 3-án Antonio Salieri L’Europa riconosciuta című operájával nyitották meg és azóta a világ egyik vezető opera- és balettháza. A színház híres kiváló akusztikájáról, amely felfedi az énekesek valós képességeit.
Castello Sforzesco (
Sforza-kastély)
Fotó: Nick Grosoli
A 15 .században épült Castello Sforzesco remek emléket állít a reneszánsz Itália rivalizáló nemesi családjainak. Milánó egyik legjelentősebb építménye sokáig a Sforza-dinasztia rezidenciája volt. A reneszánsz kor legragyogóbb, legelegánsabb és legművészibben berendezett hercegi székhelyeinek egyike, majd Európa jelentős erődje lett, napjainkban pedig számos múzeumnak ad otthont. A belsejében három udvar található, és a középkori kastélyokra jellemző várárok veszi körül. Az építésében részt vett Filippo Brunelleschi és Leonardo da Vinci (az ő munkája a Sala delle Asse freskója). A Sforza kastély Olaszország 1861-es egyesítése után Milánó tulajdonába került, ekkor kezdődtek a restaurációs munkák Luca Beltrami vezetésével.
Quadrilatero d’Oro
Fotó: wolfB1958
Quadrilatero della Moda, vagy Quadrilatero d’Oro nem csak Milanó legdrágább bevásárló negyede, de a világ egyik legfontosabb divatközpontja. Az “Arany négyszög” vagyis a Via Montenapoleone, a Via Sant’Andrea, a Via Monzani és a Via della Spiga által határolt területen a legfényűzőbb butikok – Hermès, Armani, Dolce & Gabbana, Gucci, Prada, Valentino – követik egymást a klasszicista építészet remekjeiben.
Galleria Vittorio Emanuele II
Fotó: SpreadTheMagic
A dómhoz közel található fedett passzázs a Dóm teret, a Piazza del Duomót, a Piazza della Scallával köti össze, ahol egy másik híres látványosság, a Teatro alla Scala található. A Galleria önmagában is csodálatos látnivalónak számít és a modern bevásárlóközpontok előfutárának is tekinthető. Világhírű márkák, mint a Gucci, a Louis Vuitton vagy a Prada elegáns üzletei találhatók itt és persze felső kategóriás éttermek, bárok és kávéházak. A pompás bevásárlóárkádot a milánóiak “Milánó szalonjának” (IL Salotto di Milano) is hívják. Építését 1865-ben kezdték meg és 1867-ben avatta fel a névadó II. Viktor Emánuel, az egyesített Olaszország első királya. A passzázs maga is elegáns: üvegkupolája, üvegteteje és mozaikpadlója csodálatos. Korában a legnagyobb ilyen jellegű építménynek számított. A Galleria vasszerkezete az Eiffel-torony megépítését is inspirálta.
Santa Maria delle Grazie
Fotó: JC peaguda
A Santa Maria delle Grazie, Milánó legszebb reneszánsz templomának megépítését I. Francesco Sforza, Milánó hercege rendelte el. Guiniforte Solari építész 1466-tól 1490-ig dolgozott a bazilika, és a mellette található dominikánus kolostoron, ami már 1469-ben elkészült. A Santa Maria delle Grazie rejti a világ egyik legismertebb műkincsét, Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját. A 9×4,5 méteres festményt többször restaurálták az évszázadok folyamán, a legjelentősebb közel 20 évig tartó felújítás 1999-ben fejeződött be. Bár eredeti pompájától messze elmarad, erős szuggesztív hatásával ma is mindenkit lenyűgöz. Az utolsó vacsora megtekintéséhez mindenképp előre le kell foglalni a jegyeket, ugyanis a 15 perces turnusokban mindössze 25-25 embert engednek be egyszerre.
Duomo di Milano (Milánói székesegyház)
Fotó: trioptikmal
Európa egyik legkidolgozottabb gótikus katedrálisa a Milánói katedrális, vagy más néven a Duomo di Milano, mely Olaszország legnagyobb, és a világ negyedik legnagyobb székesegyháza. A székesegyház építése 1386-ban kezdődött 1418-ban ugyan felszentelték, de építése közel 600 évig tartott. Az utolsó simításokat 1965-ben végezték el. Ez idő alatt különböző építési stílusok keveredtek, aminek eredményeként megszületett ez a remekmű. A fehér márványból készült épület gótikus, reneszánsz és neoklasszikus elemeket ötvöző homlokzata, annak számos szobrával, 135 tornyával, és vízköpőivel lenyűgöző. A dóm tetejéről, a gótikus tornyok mellől remek kilátás nyílik a városra, szép időben még az Alpokig is ellátni.
Series Navigation
Kommentáld!