Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB

TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB hírei

REGÉCI VÁR.... 2015..... A kivitelező levonult, megvolt a műszaki átadás

8 éve | Tóth Lajosné | 0 hozzászólás

2015-11-11

REGÉCI VÁR.... 2015..... A kivitelező levonult, megvolt a műszaki átadás

A Regéci vár 2015 évi fejlesztési munkálatainak részleteit itt nézheti meg!

2015. november 30. Műszakilag befejeződött a Regéci vár fejlesztésének az első üteme.
A műszaki átadás megvolt, már csak a garanciális javítások vannak hátra. Majd a kiállítások berendezése következik.
Viharos szél volt ezen a hétfőn, rohantak a felhők. A képen az előtérben a vár alatti „medence”, majd távolabb a Hernád-Bódva völgy látható a történelmi Kassai út nyomvonalai.
H áttérben az Alacsony-Tátra és a Magas-Tátra. Fantasztikusan a színek és a fények.

A vár alatt az új büfé épülete.
Csak a kilátással lehet igazolni a létét, de azzal nagyon. A kép talán érzékelteti a teraszról feltáruló csodálatos látványt.
Az épületben a következő funkciók kaptak helyet: zárt büfé látvány terasszal, pénztár, ajándék üzlet és információs központ.
Sajnos a kivitelező itt is „alkotott”, de most ne erről szóljon a híradás.

A büfé vár felőli nézete.
Háttérben a Zempléni hegyek. Minden évszakban más és más arcát mutatja a hernád és a Bodrog között elterülő hegy.
A várból egy sokkal látványosabb kilátás terül majd a látogató elé, de eről is később!

A jelenlegi bejárat fölé magasodó Öreg-torony tömege, és a később felépített Kerekded-bástya . A bástya bejárat felőli része rekonstrukció, a falai szinte az alapozásig leomlottak.
Az erős romlásnak elsősorban a szikla kőanyaga az oka, mivel az erősen repedezett, tufa kőanyag az évszázadok alatt kiromlott a falak alól, és bár rombolták-bontották a várat hosszú évszázadokon keresztül, a biztos alapnak számító szikla eróziója hatásos volt.

De fennmaradt a bástya közel harmada, és ebből az információból hitelesen lehetett a megismerhető szintig kiegészíteni a maradványt.

A torony falsíkjának érdes felülete a bástya egykori magasságát szeretné érzékeltetni.
Mint látható a beúsztatott korábbi fotóról, az Öreg-torony sarka veszélyes állapotban volt. Mivel utólag építették a toronyhoz a bástyát, egymás fölött egy-egy kijáratot nyitottak a toronyból a bástyába, és emiatt a torony fennmaradt fala a sarkon elrepedt.

A torony „visszaépítésének” e repedés megállítása volt az egyik oka. A bástya felső szintjeiről semmit nem tudunk, csak annyit, hogy a fennmaradt részeknél legalább két szinttel magasabb volt.

Az Öreg-torony a Kútbástya felőli nézete.Ezen a részen a torony teljesen az alapokig leromlott.
A látható részletek feltételezések, melyek az inventárium leírása alapján születtek a régész és építés együttműködése nyomán. Közelebbről megnézve a kiegészítések kezdetét tégla-kő vegyes falazattal jelöltük a tanult kritikus látogatók részére. A wc pontos helye nem ismert, de biztosan volt ezen a szinten és ezen az oldalon. Izgalmas kérdés volt a Felső-vár egykori falának a jelölése/vissza falazása. Gyakorlatilag ezen az oldalon a Felső-vár külső fala is az alapokig (sziklafelszínen falazási maradványok )tönkrement, lepusztult. A nyomvonalát a régészeti kutatás kimutatta, a nyomokat „védett” növények takarták. A táj egy turisztikai látványosság képét mutatta. A kutató régésszel közös döntés volt, hogy a biztosan ismerhető magasságig a falat visszafalazzuk. Úgy gondoljuk, ezzel az „ártatlan” (nem történelemhamisító) kiegészítéssel sikerült a Felső-várat felidézni a látogatók előtt. A kapu konkrét részletek alapján készült el. Előtérben a korábban helyreállított Kútbástya gyilokjárója

A tető. Örök vitát fog generálni a történelmet álmodók és az ortodox műemlékvédők között. Egy biztos, a torony pontos magasságára és a lezárás formájára semmilyen adatunk nem maradt fenn. Így adódott a tető „lebegtetése”. Volt más terv is a tető kialakítására, de a kilátás vágya győzött, és aki kitekint majd e kilátóról, talán megérti a lebegtetett teő szükségességét. Ilyen kilátás csak egy van és csak itt. A tornyon egykor biztosan lennie kellett egy olyan szerkezetnek, ahonnan kiláttak, védték a tornyot. Sajnos ennek a szerkezetnek semmilyen nyoma nem maradt fenn, ezért nem akartunk egy „látványos” megoldást álmodni. Ráadásul a torony meghatározza a vár látványát.

A Felső-vár udvara és az Öreg-torony.
A Felső-vár kialakítását a régészeti kutatás igazolta. A torony megközelítését az inventárium írja le.
A falakat arra a magasságra falaztuk fel, hogy a közlekedő lépcsők mellett mellvédet alkossanak. Bár a várudvar felé lennie kellett ablakoknak, ezekre utaló maradványok nem maradtak fenn, ezért a falak ablak nélküliek lettek.
A Felső-vár földszintjén raktárak helyezkedtek el körben. A torony alsó szintje ún. technológiai szint volt, innen jutottak ki a bástya első szintjére. Az épületek emeletén egykor körbefutó közlekedő lehetett, ahonnan az emeletet lehetett megközelíteni. A torony is erről a szintről nyílott.

Jobbra a két nagyobb nyílás a torony és a körbefutó épületek kapcsolatát szolgálta (ajtók). Mikor az épületek összeomlottak, de a toronynak még volt hadászati szerepe, az ajtókat lefalazták ablakokká alakították. Ezt idézii a helyreállított állapot. Közelről látható, hogy a torony falában tégla kirakással jeleztük a fennmaradt rom kontúrját (vájt szeműek előnyben).

A vár udvara közelről. Érzékelhető az egykori udvar mérete. Valószínűleg a folyosó körbefutott egykor, de it sem akartunk csak úgy álmodozni. Megítélésünk szerint ennyi éppen elég ahhoz, hogy érzékelhető legyen az egykori Felső-vár. Hiszen mint mondtam, itt csak alapfalak kerültek elő a kutatás során és a feltárás valamint a helyreállítás között eltelt idő alatt e falmaradványok sokat pusztultak. A gótikus ajtó a vár egy korai periódusának maradványa. Eredetileg vörös kőből készült (fennmaradt részletek), a kivitelezés során kifakult. A közlekedő is keményfa lett volna, de pénzügyi/ütemezési okokból vörösfenyő lett, ami miatt kicsit vörös. Tehát nem divatszín, mint sok esetben előfordul máshol.

A torony belső nézete.
A fa födém az eredeti gerendák fészkei alapján lett rekonstruálva. A lépcsőt a tűzrendészeti jogszabály írta elő. Igazából nem is volt a toronyban lépcső, inkább létrán közlekedtek, hiszen e torony nem látott el lakó funkciókat, kizárólag védelmi szerepe volt. Háttérben a kis-bolt (wc) látható.
A terekben kiállítás lesz berendezve tavaszra. A padló is deszka lehetett, mert tégla nem került elő a kutatás során. A képen látható kerámia (tűzrendészet) padló rakásmódjának a fa padló hatását kellene keltenie .
Ez lett a tervezett megoldásból. És csak keskeny (feles) elemeket tudott csak beszerezni a kivitelező az építkezés végére , ezért ennyire aprók a burkolati elemek.
A lépcső korlátja is fog még alakulni az átadásig reményeim szerint egy kis házi munka bevonásával a tervezett állapotnak megfelelően.

A Kerekded-bástya második szintjét jelzi a képen látható erkélyszerű kialakítás.
Háttérben a Zempléni hegyek hullámoznak a látóhatárig.
Középen az Erdőhorváti felé kanyargó völgyet határolják le a hegyek.

A torony legfelső ismert szintje. Ez nagyobb belmagasságú volt a lentieknél a gerendák lenyomatai alapján. A háttérben látható fülke a tervezői szabadság szüleménye. Ott egy lőrés volt, itt alakítottuk ki a falba elrejtve a kilátóra vezető lépcsőket. A kiállítási installáció nem OSB lemez lesz, e lemezek csak az lapok.
Sok vita után maradt ilyen „világos” a mennyezet fa szerkezete. Mivel a kivitelező versenyzett az idővel, elfelejtette a lenolaj kezelése előtt bepácolni a szerkezetet (ez az öreg szerkezet hatását volt hivatott kelteni), és beépítette a kezelt elemeket. Utólag már nem igazán volt lehetőség a szerkezet sötétítésére, illetve a lehetőséga felületi átfestés lehetett volna, ami talán még hangulatrontóbb lenne. Marad a természetes öregedés.

A kilátó és a Zempléni hegyek látványa. Csodálatos a kilátás, de szeles időben kapaszkodni kell a korlátba. A kilátó részére a torony kőfala van kikönnyítve (elvékonyítva), a belső kéreg és a külső, alacsonyabb kéreg között alakítottuk ki a körbejárható kilátót. Tehát most az egykori falmagban járunk. A kilátó padlószintjének a magasságát úgy határoztuk meg, hogy a meglévő lőrések fölé essen, ezzel megőriztük a belső tér autentikus látványát. Viszont a kilátó padlójának az emelése miatt kellett a lépcsőket beiktatni az utolsó szint és a kilátó közzé.
Talán megérte.

Egy másik izgalma látvány:
Szinte a teljes vár belátható a toronyból.
A szemben lévő és feltáratlan Alsó-vár legmagasabb sziklaszintje fölé kerültünk (persze nem ez volt a célunk!).
Az előtérben a Felső-vár falai rajzolják ki az egykori erődítést. A legkorábbi időszakban, mint máshol is, egy ovális várfal határolta le a Felső-várat az Öreg-tornyo mellett. Később átépítették sokszögletűvé a várfalat és ekkor épül fel a falak belső oldalán a körbefutó, emeletes épületsor. Bal oldalon a vár egykori fala látható, valamint a későbbi, külső megerősítés egy alacsonyabb visszafalazással jelölve. A deszkázott rész az egykori ciszterna fölött van. A ciszternába a kapuátjáróból lehetett lemenni, mely nyílást most a tűzcsapok falfülkéje jelez. A kőkeretes Felső-vár kapuja később készül el helyi összefogással, mert annak beépítésére már nem maradt pénz és energia a kivitelezőben. De készül és ez a fontos. Majd befalazzuk tavaszi építőipari gyakorlat keretében. És JÓ LESZ! Lásd a készülő kapu képét írásunk végén! A háttérben a keleti palotaszárny falai és szemben a részben feltárt nyugati palota falmaradványai láthatóak. Hátrébb az Alsó-vár és a helyreállított keleti várfal rajzolódik ki a reggeli szeles napfényben.
Jobbra Mogyoróska házai bújnak meg a tájban.
Az alsó kép a vár kivitelezés előtti látványát mutatja.

Újabb kép a Felső-vár udvaráról.
Balra a Felső-vár nyugati épületének udvari bejárata a fennmaradt részletek alapján rkonstruálva.
Szemben a torony alsó szintjének a bejárata.
Jobbra a már említett korai gótikus ajtó töredékek alapján rekonstruálva, a helye konkrétan ismert volt.

A keleti oldali palota állagvédelemmel ellátott részlete.
A romfalakat stabilizáltuk, megszüntettük az omlásveszélyes állapotot.
Az egykori födémek helyén új fa födém készült. Ezzel elértük, hogy a palota északi része két szinten bejárható, ezzel is gazdagítva a turisztikai látványosságot, valamint elősegítjük reményeink szerint az egykori terek könnyebb elképzelhetőségét.
E helyen a Felső-vár megközelítése az inventáriumok alapján hiteles.

Az emeleten az egykori mosó-ház belső tere.
A bal oldali ajtónyílás utólagos kialakítású.

A fal, amelyben van, egykor a Felső-vár elő védőművének a kaputornya volt lőrésekkel (a földszinten elfalazva egy meg is maradt).
Amikor megépült a palota ezen a helyen,a torony előtt, akkor alakítják ki az ajtónyílást.

A jobb oldali fémszerkezetű lépcső soha nem létezett. Egy kis pince elnevezésű helyiség volt a helyén az emeletent, amelyben szappant tároltak.

Háttérben az Öreg-toron és a Felső-vár falának keleti részletelátható.

Az egykori mosó-ház nem létező ajtajából (ami késik, nem múlik!) a felső-várba vezető lépcső, és az Öreg-torony látványa.
A tavaszi összefogás során a lépcső végében fogjuk felállítani a Felső-vár gótikus kapuját. A fa nyíláskeretek egykori ajtók helyét jelölik. Balra falban a kápolnába vezető ajtó volt egykor (és lesz majd újra), jobbra egy tároló ajtaja lehetett. Erről nincs adat, de a helye biztos.

Az előző kép alatt a földszint részlete. Itt az előkerült részletek alapján rekonstruáltuk a két ajtókeretet. Balra egy három szintes borospince volt egykor, jobbra a hagymás pince volt megközelíthető. Tehát itt is a földszinten tároló helyiségek sorakoztak. Mivel a helyreállítás tervezésekor nem terveztünk tetőt e rész föléi, a födém olyan megoldással lett „vissza építve”, hogy a víz átfolyhasson rajta és elszivároghasson. A fa tartó gerendákat fém tartók támasztják alá. A szabadtéri kialakítás miatt nem falaztuk be a fa gerendák végeit a falba.

Ezen a képen a Sáfár-ház egyik helyisége látható. Az íves, kőkeretes ajtó a Felső-vár egykori kaputornyának a bejárata volt.
Jobbra a lépcső a már ismertetett soha-nem-volt lépcső, funkcionális szükséglet. Itt is egy kis zárt helyiség volt az inventárium alapján.

A korábbi állagvédelmi munkálatok eredményeként megmentett falszakasza az Alsó-vár külső védőművének.

A gerendacsonkok az egykori födémeket jelzik. Jobbra az erősen romos és feltáratlan Alsó-vár maradványai láthatóak.

A Felső-vár látképe az Alsó-vár sziklaormáról fotózva háttérben a Zempléni hegyekkel.
Jól láthatóak az Öreg-torony előtt az alapfalakból felfalazott Felső-vár külső falai, és a Kerekded-bástya maradványa.

Egy közelebbi kép a Felső-várról, mely a fejlesztés kiemelt része volt, és a fejlesztés után az egyik leglátványosabb része lesz a várnak. Látványos és remélhetően érthető, érzékelhető, elképzelhet még így, részben romosan is.
Az alsó kép a Felső-vár 2011. évi látképe. Könnyű az összehasonlítás, és az értékelés, hogy megérte-e a sok fáradozás és vesződség. Bízunk benne, hogy a válasz: igen. És ha erőnk engedi, folytatjuk tovább. Következő cikkünkben a vár fejlesztésének tervezett folytatásáról írunk. A folytatásban szeretnénk tanulni hibáinkból, és továbbra sem akarunk engedni a múltépítő, állom-vár-építő gonosz szellem kísértésének! De lesz fedett épület újra.


A tervezett kapu elhelyezésének látványrajza	A Felső-vár készülő gótikus kapuja a "munkaasztalon"

Címkék: http://www.koh7.hu/1_muemlek/20151203_regec_end/regec_end.html

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: