Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TEMPLOMOK-KASTÉLYOK-VÁRAK KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az
Ókori indiai szöveggyűjtemény című kötetet Wojtilla Gyula
indológus-ókortörténész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára,
Zentai György indológus és Illés Imre Áron klasszika-filológus
szerkesztette.
- Voltaképpen a korai Indiát mutatjuk be, ahol az
ókor nem ér véget akkor, amikor Rómában. Máig viták folynak arról, hogy
mikor is fejeződött be az ókor a földrésznyi országban - mondta az
MTI-Press-nek Wojtilla Gyula. - Egyesek szerint a 11-12. században,
akkor, amikor nyugatról megjelenik az iszlám. Vannak azonban más
megfontolások is, hiszen 500 után jelentős átalakuláson esik át India
is, ahol megszűnik, széttagolódik az utolsó nagy, összefüggő
államalakulat, a Gupta Birodalom. Helyén, miként Európában a Római
Birodalom romjain, sok-sok állam jön létre. Egyéb változások is
történnek: míg a korábbi korszakokat a városok, a kikötők, a
pénzforgalom, az utazók jellemzik, az ötödik századtól befelé
fordulásnak lehetünk a tanúi. Innentől csak szórványosan találunk
külföldi érmet, és a helyi pénzverés is visszaesik, inkább
cserekereskedelemmel foglalkoznak. Kialakulnak a helyi nyelvek, miként
Európában, ahol a latint felváltották a helyi kultúrák és nyelvek.
A legkorábbi szövegek vallási himnuszok
Magyarázata
szerint a regionális államoknak megvolt a gyökerük, hiszen a birodalmak
nem tudták a 4,5 millió négyzetkilométeres, az ókorban kiterjedt
erdőségekkel borított szubkontinens egészét uralni, hatalmas területek
fehér foltok maradtak. Ezeket a részeket fokozatosan derítették fel, de
még a 20. században is fedeztek fel olyan törzseket, amelyek ismeretlen
nyelvet beszéltek, eltérő volt a kultúrájuk, nem ismerték a pénzt -
igaz, a betegségeket, a náthát sem.
- A Kr.e. második évezred
utolsó századaitól kezdődik a történetünk, és a Kr.u. negyedik századig,
a 300-as évekig követjük az eseményeket különböző források alapján. A
szöveggyűjtemény egy része nem kifejezetten történeti,
politikatörténeti, inkább a korabeli társadalomhoz, életmódhoz,
valláshoz nyújt eligazítást - fogalmazott a professzor.
-
Szerepelnek a válogatásban görög, latin, óperzsa, szanszkrit, valamint
az indusok nyelvén, az úgynevezett pálin íródott források. A legkorábbi
szövegek Kr.e. 1200 utáni vallási himnuszok. Ezek az áldozat
bemutatásánál elmondott szövegek, egy-egy isten dicsérete, amelyekben
benne foglaltatik az emberek összes kívánsága, akik mindig ugyanazt
kérték: győzelmet az ellenség felett, pénzt és egészséget. Ilyen
szempontból nem sokat változtunk az évezredek folyamán.
Érdekességként
Wojtilla Gyula megemlítette, hogy van a himnuszok között olyan,
amelyből megtudható, hogy miként szenteltek fel egy királyt. Szerepel a
válogatásban egy, a Kr.e. 8. századból származó himnusz is, amely azt
írja le, hogy mi történik az emberrel a halála után.
- Ez sem egy
teljesen történelmi szöveg, de az indiai gondolkodást és az életmódot,
az újjászületésbe vetett hitet tükrözi. Sok szöveg van Buddháról és
koráról, az 5. század körüli Indiáról, a források pedig nem mások, mint a
buddhista szent könyvek, amelyek páli nyelven, a szanszkrit késői
változatán íródtak - magyarázta az ókortörténész.
A belső
források közül kiemelte az ókori India "egyik legcsodálatosabb művét",
az indiai Machiavellinek nevezett Kautiljának, Csandragupta Maurja
király miniszterének államelméleti és gazdaságtudományi művét, az
Arthasásztrát.
- A Kr.e. 3. századból származik, szerzője egy
indiai papminiszter volt, akinek a neve, Kautilja is érdekes, hiszen
"görbe észjárásút" jelent. A mű címe A politika kézikönyve. Fantasztikus
dolgok szerepelnek benne, például az, hogy a királynak hogyan kell
megszerveznie a gazdasági életet, a politikát, a titkosszolgálatot,
kivetnie az adókat. Ebből a műből sok fejezetet bevettünk kötetünkbe, az
egyikből azt is megtudhatjuk, hogyan nézett ki a főváros - fejtette ki
tudós.
Miként látták Indiát az idegenek
A
gyűjteménybe beválogattak "külső" forrásokat, görög, latin és óperzsa
szövegeket is, hogy bemutassák, miként látták Indiát az idegenek.
A
leírások egy része a történetírás atyjának tartott Hérodotosztól
származik, aki másodlagos forrásokból tájékozódott. Történelem című
művében, amely tulajdonképpen a görög-perzsa háborúkról szól, szó esik a
Perzsa Birodalomhoz tartozó Indiáról is, amely tele van csodákkal.
Például aranyásó hangyákról szóló történetek is találhatók benne,
ráadásul a szerző összekeveri az indiaiakat az etiópokkal - mindkét
népnek sötét a bőre, kicsit fantasztikus, mesebeli emberek.
-
Ezeknek a részeknek nincs sok történeti értékük, de mégis egy korabeli
leírásról van szó, a Kr.e. 5. századi Indiáról mutat kissé fura képet -
jegyezte meg az indológus.
A gyűjteménybe több görög történetíró
is bekerült forrásként, közülük sokan utazók beszámolóit dolgozták fel,
ám vannak szemtanúi leírások is.
- Nagy Sándor Kr.e. 327-325-ben
másfél évig tartózkodott Indiában, és több kiváló tudós utazott
kíséretében. Ily módon a görög tudósítások nagy része az uralkodó
kortársaitól származik. Ezek teljes egészében nem maradtak fenn, de a
későbbi görög történetírók, akik a kötetben szerepelnek, ezekből a
forrásokból állították össze az Indiáról szóló saját történelmi,
földrajzi vagy egyéb tárgyú írásaikat - fedte fel Wojtilla Gyula.
Tájékoztatása szerint a görögök, akiket az európai tudomány megalapozóinak tartunk, sajátságos szemmel nézték Indiát. Amikor más országokról, tájakról írtak, hajlamosak voltak egy kicsit leegyszerűsíteni a dolgokat, például az idegen területek hegyeinek, folyóinak hazai földrajzi neveket adtak. Egy kicsit mesések ezek a leírások, India csodáira, a fantasztikus növényekre, állatokra koncentrálnak, és olyan emberekre, a jógikra, az aszkétákra, a magukat elevenen elégető szerzetesre, akikkel addig nem találkoztak.
A Nagy Sándort kísérő tudósokról egyébként keveset
lehet tudni, leginkább azok ismertek, akik később önálló uralkodók
lettek. Például az Egyiptomot csaknem 300 éven át irányító
Ptolemaiosz-dinasztia megalapítója, Ptolemaiosz, aki katona volt, de
egyben író is. A szemtanúk közé tartozik Nagy Sándor egyik hadvezérének,
Szeleukosznak, a Szeleukida Birodalom megalapítójának utazó
diplomatája, Megaszthenész is.
- Ismereteink szerint utazó
nagykövetként a mai Észak-India középső részén, Pátaliputra (mai Pátna)
városában járt. Ez volt a legnagyobb észak-indiai állam fővárosa a Kr.e.
3. században - közölte Wojtilla Gyula. - Megaszthenész jól ismerte,
leírta. Műveiből csak kivonatok szerepelnek a szöveggyűjteményben, mert
írásai egy az egyben nem maradtak fenn. A mindennapi életről keveset ír,
de megjegyzi, hogy milyen jó pamutruhákban jártak. Érdekesen viszont az
indiaiak szerelmi életére vonatkozó megjegyzései, amelyek szerint igen
szigorúak voltak a családon belüli viselkedési normák. Ecsetel egy
furcsa dolgot is, amely szerint ha egy elefánttal ajándékoztak meg egy
előkelő hölgyet, az nem utasíthatta vissza a kérőt vagy a szerelmi
kalandra hívót. Nagyon érdekes, amit a fővárosról ír: jól
rekonstruálható belőle, hogy hatalmas kiterjedésű, földszintes
metropolisz volt, lakosainak száma elérhette a több százezret. Lefesti,
hogy milyenek voltak a városfalak, amit a későbbi régészeti leletek
igazoltak. Egyébként ő is szeretett írni az óriáskígyókról, a
bölcsekről, egy csomó mesés elem is van a tudósításaiban.
Megjegyzése
szerint Megaszthenész leírásai javarészt a római korban élt kiváló
történetírónak, Arriánosznak köszönhetően maradtak fenn, aki a
legnagyobb szemelvényeket közli az ókori utazó diplomatától. Forrásként
szolgált Megaszthenész a Kr.e. 1. században élt Diodórosz görög
történetíró számára, ahogy merített írásaiból a Kr.e. 1. századi görög
földrajztudós, utazó Sztrabón is. E három későbbi görög szerző alapján
lehet rekonstruálni, hogy Megaszthenész szemtanúként mit látott
Indiában.
A Róma és India közötti kereskedelem egyik legjobb leírása
-
Kevés az óperzsa forrás, ezek többségükben Nagy Dareiosz és Xerxész
király feliratai, amelyek azért lényegesek, mert felsorolják, hogy mely
tartományokban uralkodtak. Közöttük volt néhány Indiához tartozó terület
is. Felsorolásaik fontosak, mert jelzik, hogy a mai India észak-nyugati
része a Perzsa Birodalomhoz tartozott, és arról volt híres, hogy a
legtöbb arany innen származott. Ami egyébként téves, hiszen India nem
volt túl gazdag aranyban - mondta a tudós.
A Római Birodalom
idejéből a "legbőségesebb" szerzőnek Wojtilla Gyula az idősebb Pliniust
nevezte, aki legismertebb, a természettörténetnek szentelt Naturalis
Historia című művében foglalkozik az Indiába vivő hajóúttal.
- Ez
a Róma és India közötti kereskedelem egyik legjobb leírása - szögezte
le a professzor. - Plinius természettudós volt, tehát sokat ír az
árucikkekről, konkrétan a drágakövekről. Elterjedt volt, hogy India a
gyémánt, a rubin, a smaragd, a zafír és egyéb drágakövek hazája. Ma már
tudjuk, hogy gyémánt valóban volt bőségesen, a többi drágakő viszont
lehetséges, hogy a szomszédos területekről származott, és indiai
közvetítéssel került kereskedelmi forgalomba. Fontos, hogy az 1.
században rendszeres hajózás zajlott India és Róma között: az árut
Alexandriába szállították, onnan tevekaravánokkal juttatták el a
Vörös-tengerig, majd vitorlásokon továbbították a rakományt Indiába.
-
Körülbelül egy év alatt lehetett megjárni az utat, vittek tipikus római
árucikkeket, üvegárut, kerámiaedényeket, vastárgyakat, Indiából pedig
drágaköveket, fűszereket hoztak vissza nagy mennyiségben. Plinius azt is
tudni véli, hogy a római nők pompakedvelése milyen sok pénzébe került
az államnak, az árukért ugyanis jó minőségű római aranypénzekkel
fizettek, ami a római államnak jelentős kiadást jelentett. Plinius
méltatlankodása beigazolódott, mert elég sok római aranyérem került,
illetve kerül elő Indiában régészeti feltárásokon a nyugati partvidéken,
ha a mai Karacsitól megyünk lefelé egészen Keraláig. Ceylonról, a mai
Srí Lankáról is tudott Plinius, aki csodákról, állatokról és mindenféle
szokásokról tudósít, ám ezek a leírások már nem annyira reálisak.
A
szöveggyűjteménybe bekerült egy, az 1. század utolsó évtizedeiben
íródott beszámoló, amelyben egy egyiptomi görög kereskedő az
Alexandriából induló, a Vörös-tengeren át Indiába vezető lehetséges
hajóutakat örökítette meg, tovább tekintve egészen az akkor ismert világ
egyik végét jelentő Kínáig.
- A nem irodalmi, hanem az egyiptomi
görögség hétköznapi nyelvén írt munka, A Vörös-tenger körülhajózása
című könyv roppant érdekes. Részletesen lefesti a kikötőket, hogy ott ki
és mit vehet, mit cserélhet. Hajózási és üzleti tanácsokkal is szolgál
olvasóinak. Összevetve Pliniusszal nagyjából meg lehet tudni, hogy az 1.
század körül milyen volt a világkereskedelem Rómától Indiáig, onnan a
Selyemúton Kínáig. Elvégre már Kleopátrának is volt selyemruhája… -
említette meg Wojtilla Gyula.
http://richpoi.com/cikkek/tudomany/okori-india-a-kortarsak-szemevel---meses-leirasok.html
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!