A Nádasdy-kastély falai egy örök szerelemnek állítanak emléket Nádasladányban. Gróf Zichy Ilona mindössze 24 éves volt, amikor meghalt, de a kastélyt építtető férje, Nádasdy Ferenc minden szobát úgy rendeztetett be, mintha még mindig élne imádott felesége. Nézzétek a képeket!

Székesfehérvár és a Balaton között autózva egy mesebeli világba csöppenünk, amikor Nádasdladányban rátaláltunk a Nádasdy-család romantikus kastélyára.

Nemrég teljesen megújult a nádasdladányi Nádasdy-kastély főhomlokzata. A 250 millió forintos rekonstrukció költségeinek kilencven százalékát a Norvég Alap fedezte. Megmentették a pusztulástól a Nádasdy család arcképcsarnokának elhelyezésére szolgáló Ősök csarnokát, a faragott bútorzatú könyvtárszobát, helyreállították és korabeli bútorokkal, eredeti dísztárgyakkal rendezték be a nagy- és kisszalont, a biliárdszobát, és megtörtént a hajdan korszerűnek számító gépészeti berendezés felújítása is. Minderre eddig másfél milliárd forintot költöttek.


A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család. A Nádasdy család ősei már a 14. században birtokolták a környéket. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.


Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található. A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el. Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa. A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.


Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófűtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődöknek a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat őrizték. Az itt látható képgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A csarnokot az ősök képmásai díszítették, ott tartották a családi összejöveteleket is. Ma is láthatóak még gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona arcképei, amelyek Benczúr Gyula alkotásai.


A Nádasdy család Magyarország egyik legősibb arisztokrata családja évszázadokon keresztül jeles szereplője volt Magyarország történelmének. E család Nádasdladányban épített magának otthont a XIX. század második felében. Az építtető, Nádasdy Ferenc 1868-ban vette feleségül szerelmét, gróf Zichy Ilonát. Annyira szerették egymást hogy a kastély tervezésekor közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami akkoriban merész újításnak számított.


Az asszony négy gyermeket szült, de a bécsi kolerajárvány alatt megbetegedett és 24 éves korában elvitte a betegség, nem sokkal azután, hogy megszülte legkisebb lányát. A 31 éves gróf magára maradt az újszülöttel, a négyéves Júliával, és a hároméves Tamással. Gyermekei kedvéért élte túl a csapásokat, de soha többé nem nősült meg. Felújította a kastélyt és úgy rendezte be a szobákat, mintha imádott felesége még mindig bennük lakna. A fiatalasszony portréi mindenhol körülvették.


A középkori hangulatot idéző romantikus épületen nyoma sincs a merevségnek. A tornyok, pillérek, kémények izgalmas, szimmetriát nélkülöző váltakozása egyfajta játékosságot, kedvességet sugároz. Első látásra mintha egy mesekönyv lapjairól köszönne ránk. Ahány oldalról tekintünk az épületre, annyiféle kastélyt láthatunk. A festői szépségű kastély homlokzatain számos helyen feltűnik a Nádasdy-címer a nádból felszálló vadkacsával.


Az épület legimpozánsabb terme az Ősök csarnoka – melynek falain a család őseinek festményeit találhatjuk – mívesen faragott,sötétre pácolt faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas piramis alakú márványkandallóval ékesítve. A kandalló két oldalán a házaspár egy-egy portréja található. A másik legdíszesebb terem a faragott bútorzatú eklektikus könyvtár. Galériás polcrendszerrel, csigalépcsővel, kazettás mennyezettel, kovácsoltvas csillárokkal és korlátokkal gazdagon felszerelve igéző látványt nyújt.

Az egyetlen, Tudor-stílusban épült romantikus magyar kastély nem nélkülözte a kor összes technikai vívmányát sem. A szobákat felszerelték például beszélőcső-hálózattal, padlófűtéssel és villanyvilágítással is. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, a közepére épített fahídon át megközelíthető kis szigettel, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. Sajnos a park növényzetéből azóta sok elpusztult és a tó is kiszáradt, de a több száz éves famatuzsálemek közt sétálva még így is csodálatos élményben lehet részünk. Ha arra jártok, feltétlenül nézzétek meg!


 

http://richpoi.com