Liszt-év: az utazó zeneszerző nyomában

[origo]|2009. 10. 20., 17:11|

A magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2011-et nemzetközi Liszt-évnek nyilvánították. A zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából a határ túloldalán Burgenlandban végigsétálhatunk Liszt szülővárosán és parádés koncerteket hallgathatunk, Soprontól Esztergomon át Rómáig. Határon innen és túl végre megint van mire büszkének lennünk.

JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés

Turisták a világ minden tájáról

Kodály, Bartók, Mozart, Haydn és az Erkel-Mahler év után 2011-ben égész Európa Liszt Ferenc műveitől lesz hangos, ami feltehetően óriási vonzerőt jelent majd a tengerentúli turisták számára is.

Az ez év januárjában benyújtott UNESCO javaslatot többek között Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia is támogatta. Ezekben az országokban valószínűleg szintén nagyszabású rendezvénysorozatokkal készülnek, és várhatóan minden ország a maga szemszögéből igyekszik bemutatni Liszt személyét és munkásságát.

Liszt népszerűsége, - tehetségén és virtuozitásán túl- annak köszönhető, hogyegy olyan politikailag független művész volt, aki nem kötődött egyetlen királyi udvarhoz vagy egyetlen városhoz, sőt egyetlen intézményhez sem. Liszt volt az első utazó-zeneszerző Európában, aki ha úgy tetszik a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma, mind otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.

Liszt nemzeti hovatartozása és származása ugyanakkor ma is vitatott, ám a legtöbb tudományos írás tényként kezeli, hogy Liszt apja magyar, anyja osztrák volt, és születési helye pedig Doborján, (németül: Raiding) ami abban az időben Magyarországhoz tartozott. Liszt nemzetiségét ma is sokan sokféleképpen magyarázzák, és ez legtöbbször a kutatók nemzetiségétől, illetve politikai pártállásától függően változik.

A turisták persze ezzel nem igazán foglalkoznak, épp csak kiválasztanak egy szimpatikus helyszínt, és a városlátogatásaikat egy kellemes koncertélménnyel teszik teljessé. Prága, Drezda, Lipcse, Párizs, Bonn, Bern, Hamburg, London, Koppenhága, Königsberg, Lübeck, Brüsszel, Lyon, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Szekszárd, Pécs, Nagyenyed, Temesvár, Nagyvárad, Róma, Luxemburg és még feltehetően számtalan európai város készül, ahol Liszt műveket hallgatgathatnak az utazók. Ezekben a városokban Liszt gyakran megfordult hosszabb-rövidebb időre.

Magyarország és a Liszt-év

2011 első felében Magyarország látja el az Európai Unió soros elnöki tisztét. A 2011-ben megrendezendő Liszt-év, amely a zeneszerző születésének 200. évfordulójáról emlékezik, igyekszik a magyar kultúra más területeit is bemutatni. Idehaza a Hungarofest szervezésében jelenleg hat munkacsoportban mintegy 50 nemzetközi és magyar fesztiválszervező illetve zenetörténész tevékenykedik, hogy határokon átnyúló együttműködést és közös projektkoncepciókat tudjanak kialakítani a 2011-es emlékévre. A magyarországi programok váratnak magukra, a határ túloldalán, Liszt szülővárosában a burgenlandi Raidingben már összeállt a műsor.

Lisztomania: Akkoriban nem volt ülőhelyes nézőtér, csak dühöngő

A három éve épült új koncertterem közvetlenül Liszt Ferenc raidingi szülőháza mellett található, a látogatók tehát könnyedén köthetik össze a zenei programokat múzeumlátogatással.

Az osztrák Liszt Társaság szervezésében bemutatandó 2011-es programok a Lisztomania néven futnak majd, amelyet Heinrich Heinétől kölcsönöztek. A Lisztomania ugyanis olyan fogalom, amelyet először Berlinben, Liszt Ferenc híres koncertturnéja alkalmával használtak 1841-ben, amikor néhány héten belül a mester több mint húsz koncertet adott, óriási sikerrel. A Lisztomania kifejezéssel Heine azt a hisztérikus, önuralmát elvesztő, visító, leginkább női publikumot jellemezte, akik abban a pillanatban, ahogy Liszt Ferenc leült a zongorához szó szerint extázisba estek.

Liszt nyilvános fellépései akkoriban annyira látogatottak voltak, hogy a nézőtérre nem is tettek be székeket, így jobb híján csak állóhelyek voltak. A sikere tehát elsöprő volt, még akkor is, ha sokan rossz szemmel nézték Liszt " illetlenül világi játékát".

Liszt programok a szülőháznál

Doborján egyébként egy alig ezer lelkes mezőváros. Liszt Ferenc szülőháza ma emlékmúzeum, ami egykor szarvasmarha és juhtartásra szolgáló nádfedeles ház volt. Itt született a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben a nagy zeneszerző. Innen vitte apja a kilencéves kisfiút a közeli nagyvárosba, Sopronba, hogy a gyermek elkápráztassa zongoratudásával a közönséget, és innen indult el egész Európát meghódító nagy ívű karrierje.

Az emlékmúzeumban számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, jónéhány kotta, kézirat és emléktárgy, de megmaradt a mester régi orgonája és halotti maszkja is. A falon az egyik eredeti fénykép Pesten, Schrecker fotószalonjában készült, de látható az 1881. április 7-én a szülőháza előtt készült kép is, (amikor a soproni zenebarátok emléktáblát helyeztek el az épületen) és ünneplők között ott van a már az ősz hajú mester is.

A "The Sound of Weimar" zenekari projekt, amely során a Bécsi Akadémia előadásában már idén elkezdődnek a koncertek Doborjánban. 2010 és 2012 között nyolc koncerten hallhatjuk Liszt Ferenc valamennyi zenekari művét eredeti zenekari beosztásban, az 1849-1860 közötti ősbemutatók előírásainak megfelelően, világhírű Liszt-előadóművészek közreműködésével. A szervezők fölkérték például az elismert "Liszt-specialistát" Martin Haselböcköt, a Bécsi Akadémia karmesterét, aki egyes vélemények szerint, úgy szólaltatja meg a műveket, ahogyan azt Liszt valójában megkomponálta.