Hajdanán
a Wavel-domb környékén élőket egy hatalmas sárkány tartotta
rettegésben, aki fiatal szüzeket és bárányokat fogyasztott
számolatlanul. A vérengzést megelégelték az emberek, és úgy döntöttek,
megölik a szörnyet. Sok vitéz alulmaradt a csatában, mígnem egyszer a
bátor Krakus királyfi cselhez folyamodott: salétrommal és kénnel töltött
áldozati bárányt vitt a sárkány barlangjához, aki fel is falta. Mivel a
kén borzalmasan égette a gyomrát, lement a Visztulához inni, de ott úgy
teleszívta magát vízzel, hogy jártányi ereje sem maradt, így Krakus
könnyedén legyőzhette. Ezután a Wawel dombra felépítette palotáját, a
város neve pedig a hős királyfi után Krakkó lett.
Krakkót
sok mindenért lehet szeretni: a városhoz kapcsolódó legendákért,
történelmi és kulturális hagyatékaiért, meseszép épületeiért,
remekbeszabott éttermeiért, kávézóiért, lendületes, fiatalos
hangulatáért. Nem volt ez azonban mindig így. A város a második
világháborút követő évtizedeket omladozón, folyamatosan pusztulva,
elhanyagolva élte túl, azonban az utóbbi másfél - két évtizedben
teljességgel újjászületett. Ma már régi fényében és pompájában ragyog.
Azok, akik jó 20 éve jártak ott, manapság rá sem ismernének Krakkóra. A
város nem elégedett meg turistacsalogató és csodás átváltozásával, a
régió kulturális fővárosa kíván lenni. Ezért a város vezetői, tudósai,
nagyjai, nagyvállalatai, az itt élő és tanuló fiatalok, - 1364 óta
működik a híres Jagelló egyetem - sokmindent meg is tettek és tesznek.
Élhető, szerethető, modern, de hagyománytisztelő várossá varázsolták.
Krakkó teljes nevén: Stołeczne Królewskie
Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros) elismerten Lengyelország
kulturális fővárosa, az UNESCO a belvárost 1978-ban a világörökség
részének ismerte el. Idegenforgalma jelentős: évente több, mint 7 millió
látogató keresi fel.
Nagyon
sok „legszebb” főtér van a világon, de csodákért nem is kell messze
menni. Gondoljunk csak a varázslatos Szent Márk térre, vagy Rómára.
Krakkó főtere, a kávézókkal, virágárusokkal és galambokkal teli Rynek
Glówny is méltán egyike a legszebbeknek. Itt áll a városháza is,
csodaszép gótikus tornyával. Jópárszáz lépcső után a magasból elénk
táruló látvány minden megpróbáltatásért kárpótol. A városrész 18
temploma közül elfogulatlanul állíthatjuk, hogy nemcsak a legszebb a
kéttornyú Mária-templom, de ennek van a legérdekesebb legendája is. (Nem
is Krakkóban lennénk, ha egy építménynek nincs története.) A fáma
szerint azért nem egyforma magasak és díszesek, mert a tornyokat egy
testvérpár építette, akik közül az idősebb jóval szorgalmasabb volt,
mint a másik. A kisebb fiú megirigyelte bátyja szép tornyát, ezért
meggyilkolta. A történészek szerint viszont a pénzhiány miatt nagyon
lassan épültek a tornyok, így lett az egyiken gótikus, a másikon barokk a
csúcs.
A
gótikus, barokk és reneszánsz jegyeket egyaránt magán viselő királyi
vár (Wawel) a 14. században épült. A következő két században már Európa
egyik legszebb palotájaként ismerték. Fő ékessége a tekintélyes méretű,
árkádos díszudvar - persze sárkányfejes vízköpőkkel. A vár nyitva áll a
látogatók előtt, de korán kell kelnie annak, aki a dísztermeket, a
kincstárat, a fegyvertárat és a királyi lakosztályokat és megannyi
rejtett szépségét saját szemével is szeretné megtekinteni, mert a sor
mindig nagyon hosszú. A palota szomszédságában álló székesegyház igen
fontos helyszín a lengyel történelemben. Itt koronázták a lengyel
királyokat 400 éven keresztül. Krakkó több szállal kötődik a magyar
történelemhez: itt került korona I. (Nagy) Lajos és Báthory István
fejére is. Egyik legvarázslatosabb része a reneszánsz Zsigmond-kápolna,
mely – egy újabb legenda - szerencsét hoz az esküvőre áhítozó
leányoknak, ha megérintik. A lengyelek mélyen vallásosak, bármilyen
időpontban is lépünk be egy templomba, sokan imádkoznak a padok között.
A romantikus meserajongóknak kötelező
meglátogatni a város Sárkányát is, amely rendszertelen időközönként nagy
hanggal lángot fúj. A vas egyfejű, a Visztula partján, a barlang
kijáratánál áll. A valóság, mint sok esetben, sajnos elég kiábrándító: a
sárkány emelt díjas SMS fejében okád tüzet. A gyerekeknek azért semmi
esetre se árulják ezt el.
A
második világháború kezdetéig Krakkóban mintegy 60 ezer zsidó élt, ma
alig kétszáz. Kazimierzben, a híres zsidó negyedben forgatták a
Schindler listája című film több jelenetét is. A háború után számos
épületét és utcáját gyönyörűen felújították, teli van kávézókkal,
éttermekkel, bolhapiacokkal és kis üzletekkel. Hangulatos sétákra,
nyugodt kávézásokra kiválóan alkalmas. A Régi zsinagóga és az
Izaak-zsinagóga kiállítása azonban elég naturális és megrázó, lélekben
érdemes rá előre felkészülni…
Krakkóban kávét és perecet minden sarkon
találni, de egyébként is könnyű jókat enni. Érdemes kipróbálni a helyi
specialitásokat, mint a zsureket, a savanykás, kovásszal készült levest,
a bigost, amely tulajdonképpen húsos káposzta, vagy a hússal,
káposztával, krumplival, gombával töltött pierogot.
Zseniális a kerékpár szolgáltatásuk. A város
számtalan pontján találkozhatunk a „Krakow on Two Wheels” (Krakkó két
keréken) feliratokkal, ahol olcsón bérelhetünk bringákat, és
körbekerekezhetjük a várost, vagy túrázhatunk a Vistula mentén.
Hosszú hétvégére vagy nagyobb kirándulásra
egyaránt tökéletes. Csodaszép és izgalmas, az emberek kedvesek. A
legszebb hónap Krakkóban a május, egyébként április és október közé
érdemes időzíteni a látogatást, hogy megússzuk a zord lengyel telet. És
mindössze 400 kilométerre van Budapesttől. Ennyi szépség, no és persze
legenda miatt akár máris érdemes útra kelni.
http://www.kihagy6atlan.hu
Kapcsolódó hírek:
Amit 150 év teremtett – török emlékek Magyarországon
16 hely, ami egy tündérmesében is lehetne
Hegycsúcson fekvő városok és falvak
10 hely Erdélyben, amit látnod kell