Kegytemplom

A templom latin kereszt alakú. Ötven méter hosszú és 21 méter széles. Nyugatra nézõ homlokzatából emelkedik ki a két 40 méter magas barokk torony. A homlokzat záróívét a Szûzanya monogramja, nevének betûi díszítik. A monogram alatt van 1948. szeptember elseje óta egy mozaikszerü üvegfestmény Palka József alkotása. Ez egyben jubileumi emléknek is számít, hiszen 200 évvel ezelött, 1748. szeptemberében helyezte el Zichy Ferenc gyõri püspök a kegykápolnában a csodatevõ kegyszobrot. Palka képe a “Titkos jelenések" könyvének napfénybe öltözött csillagkoszorús Asszonyát ábrázolja. Mellette jobbról és balról a homlokzat díszítõ bemélyedéseit Szent Benedek keresztes érmének -ugyancsak mozaikszerü üvegfestménybõl készült - ábrái töltik ki t. A fokapu feletti homlokzati mélyedésben Szent Anna fából faragott szobra áll. A homlokzati alsó ablakokat is Mária monogramjával ellátott vasrácsok díszítik. A tornyokon lévõ és ma is mûködõ toronyórákat 1929-ben készítették.

Ha a homlokzati részen, a fokapun lépünk be a templomba, lenyûgöz bennünket az arányos tagoltság. A tetõ hatalmas boltíveken nyugszik, melyek kétoldalt pillérekre támaszkodnak, s a pillérek kápolnasorra tagolják a két oldalhajót. /Barokk szószék Karzat/
A hosszú fõhajó elején emelkedik a kegykápolna, amelyet a templom felépülte - 1748 - óta kétszer is megújítottak. Elöször 1825-ben, másodszor pedig 1859-ben. A kegykápolnában lévõ Fõoltár fölött van a Boldogságos Szûz csodatevõ szobra, Mária karján a kisded Jézus. A kápolna homlokzatán a búcsújáróhely nagy jótevõinek, gróf Erdõdy Györgynek és nejének, herceg Eszterházy Teréziának címere látható. A kápolnát kupola fedi. melynek közepén kis torony emelkedik ki. A homlokzat két sarkán pedig harsonás angyalok térdelnek A kegykápolna elött két hatalmas barokk stílusu angyalszobor látható../Kegykápolna-angyal//Kegykápolna-angyal 2/
A kegykápolna mögött áll Szent István-oltára. Oltárképe a XVIII. századból való. mely felsõ felén Szent Henriket és Szent Istvánt, alsó részén pedig Szent Istvánnak Boldog Gizellával történõ eljegyzését ábrázolja.
A fõhajóban jobbról és balról egyaránt hét- hét erõs tartóoszlop tartja a boltozatot. Köztük hat-hat mellékoltár /mellékoltárok 2/ fülkéje látható.
A fõbejárattól jobbra indulva (a templom déli oldalán) a következõ mellékoltárokat láthatjuk:
1.) Jézus születésének oltára /Pieta /
2.) Szent Mihály fõangyal-oltára
3.) Szentolvasó-oltár
4.) Szent Benedek-oltára
A kápolna fülkéjében lévõ kriptában 1994. október 15-én helyezték el Jámdi Bernardin apát és dr. Nemes Vazul plébános Pannonhalmáról “hazahozott" hamvait. Ok az 1950-es rendfelosztás idején Celldömölkön tevékenykedtek.
Szent Benedek oltárának elülsõ pilléréhez támaszkodik a szószék, rajta dombormûvekben a Boldogságos Szûz élete és megdicsõülése.
5.) Nepomuki Szent János-oltára
A déli kereszthajóban áll. Oltárképén a gyónási titok vértanú szentjének megdicsõülését örökítette meg a bécsi születésü Dorfmeister István soproni festõmûvész.
6.) Szent László-oltára
A fõbejárattól balra indulva (a templom északi oldalán) a következõ mellékoltárokat láthatjuk:
1) Szent Kereszt-oltára
2.) Szent Albán- oltár
3.) Szent Család-oltár
4.) Szent Skolasztika-oltára
5.) Szent Anna- oltára
A templom északi kereszthajójában áll. Az oltárfülke oldalán láncra erõsítve függ az a kõ, amely Kopik apát idejében a kútásót félholtra, sebezte. A Szent Anna oltártól balra, a templom északi falára 1995. június 25-én Koptik Odora emlékeztetõ márványtáblát helyeztek el.
6.) Szent Imre-oltár

A templom belsõ festését Borsa Antal gyõri iparmûvész végezte 1941-ben.
A mennyezett hat kupolájának freskói a kórustól indulva a következõk:
1. Angyali üdvözlet;
2. Szûz Mária meglátogatja Erzsébetet;
3. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban;
4. A tizenkét éves Jézus;
5. Szûz Mária mennybevétele;
6. Szûz Mária megkoronázása.
A jobboldali kereszthajóban Szent Benedek és Kapisztrán Szent János, a baloldali kereszthajó mennyezetén pedig Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet alakját örökítette meg.
Az oldalhajók oltárfülkéinek falára ugyancsak Borsa Antal mûkõbõl készült keresztúti képeit helyezték el 1942-ben.
A kegytemplom fokapui bejáratánál két oszlop tartja a kórust, amelyen már a kezdetektõl fogva mindig volt és van orgona. 1914-ben ötödik orgonáját kapta a kegytemplom. Ezt 1876-ban Mauracher Máté salzburgi orgonamester a pannonhalmi bazilika számára készítette. Ott használták négy évtizedig, s aztán hozták a celli kegytemplomba.
A templom keleti falához támaszkodik a sekrestye, melynek bútorzata 1865-ben készült. Belõle nyílik egy - korábban gyóntató szobának, ma pedig elõadások tartására használt - terem. Falain a magyarországi búcsújáróhelyek kegyképeinek fatáblára festett másolatai láthatók. Ezek már 1748-ban, a templom felépültekor is megvoltak, s a körmeneteken rúdra erõsítve mutatták be a híveknek. Legutóbb 1948-ban a templom felszentelésének 200 éves jubileumán.

Forrás:Celldömölk Város Honlapja - Kis-Máriacelli Kegytemplom