Forrás : László Ervin professzor Harmadik évezred című műve 

"…a természetben gyakori jelenség a fajok kihalása – a kambrium kor óta kialakult összetett felépítésű fajok 99 százalékáról ma már csak kövületek vallanak…   ...De nem szükségszerű, hogy az emberiség ilyen gyászos véget érjen, hiszen olyan erőforrás van a hatalmában, amellyel a Földön élő egyetlen más faj sem rendelkezett még: a tudatos elme…tökéletesen alkalmas arra, hogy irányítsa további fejődésünket. De ahhoz, hogy feladatát hatékonyan tölthesse be, fejlesztenünk kell a képességeit. Nemcsak gyakorlati működését, hanem észlelését, empátiás készségét, értékítéletét és lényeglátását is…   ...Az ima, a meditáció és minden módosult tudatállapot ösztönzi és segíti ezt a fejlődést…   Önmagában a véletlen nem magyarázhatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy az élet a kezdetleges prokarióta sejtekből fejlődött ki, és hozta létre az összetett, többsejtű szervezeteket. A legegyszerűbb formáktól eltekintve az élet döbbenetes bonyolultságot mutat. Még egy primitív osztódással szaporodó prokarióta ( sejtmag nélküli sejt ) létrejöttéhez is szükség van a DNS kettős spiráljára, amely mintegy 100 000 nukleotidból áll, és ezek mindegyike 30-50 atomot tartalmaz, pontosan meghatározott elrendezésben, ehhez jön még a kétrétegű hártya és a proteinek, amelyekkel a sejt képessé válik a táplálkozásra. Mindehhez finoman összehangolt reakciók egész sorozatára van szükség. Fred Hoyle matematikai fizikus mutatta ki: annak valószínűsége, hogy ez a folyamat puszta véletlenségből menjen végbe, annyi, mintha egy ócskavastelepen keresztül süvítő hurrikán összeállítana egy működőképes repülőgépet… A mutációk és a természetes kiválasztódás okozhat változatokat egy adott fajon belül, de az a durván négymilliárd év, amely rendelkezésére állt a biológiai evolúciónak ezen a bolygón, nem lett volna elég ahhoz, hogy a véletlenek révén az egysejtű ősökből létrejöjjenek a mai összetett és szabályozott organizmusok.   A tollazat kialakulása, például, önmagában még nem eredményez repülni tudó hüllőt: az izomzatban és a csontszerkezetben is radikális változásoknak kell végbemenniük, párhuzamosan az anyagcsere felgyorsulásával, amely a repüléshez szükséges energiát biztosítja. Nem valószínű, hogy az egyes lépések önmagukban evolúciós előnyt jelentenek, épp ellenkezőleg: nagyobb esély van arra, hogy az organizmus kevésbé életrevaló lesz, mint fajának normális egyedei. Ha pedig így van, akkor a természetes kiválasztódás révén rövidesen elpusztul. Nagy biztonsággal állítható, hogy egy faj genetikus kódjának lépésről lépésre történő, véletlenszerű változása nem hozhat létre életképes organizmusokat… Ugyanilyen valószínűtlen, hogy a dinoszauruszok kihalása után véletlenszerű mutációk vezettek volna el az emlősök törzsfejlődéséig, hiszen az emlősök igen távol esnek a dinoszauruszoktól azon a tengelyen, amelyen például a halak hüllőkké alakulását is végigkövethetjük. Ugyanezen a véleményen volt Schutzenberger olasz tudóstársa, Giuseppe Sermonti is. Szerinte lehetetlen, hogy az apró, véletlenszerű mutációk és a természetes kiválasztódás útján jött volna létre az amőbából a dinoszaurusz. Az élet nem fejlődhet, és nem is fejlődik a lépésenkénti tökéletesedés útján, hanem eseti, nagyszabású és pontosan összehangolt újítások révén…   Például, amikor egy baktériumtörzs bizonyos génjeit „elrontják” a laboratóriumban, egyes baktériumok mutáció útján visszaalakítják pontosan azokat a géneket, amelyeket a tudósok kiiktattak. Amikor pedig bizonyos növényeket és rovarokat mérgező anyagok hatásának tesznek ki, ezek mutáció útján pontosan úgy alakítják át kromoszómakészletüket, hogy közömbösíteni tudják a mérgeket, és rezisztenssé váljanak velük szemben… …az élővilág birodalmában nem léteznek tökéletesen elszigetelt, véletlen folyamatok… Az élet birodalmát átszövő kapcsolatok felfedezésének további fontos vonatkozásai vannak. A kapcsolatok nem létezhetnek az üres térben: kell lennie egy folyamatos közegnek, amely „hordozza” vagy közvetíti ezeket. Ennek a közegnek nem kell feltétlenül az anyagra alapozódnia, épülhet az energiára is… Hogyan képes a sokféle különböző szövetből, sejtből és folyamatból álló organizmus integráns egészként fejlődni és működni? És hogyan képes ez az egész – a maga szinte felfoghatatlanul összehangolt módján – bárhol és bármikor mozgósítani az energiamennyiséget, amire szüksége van?   Gondoljuk  csak  el,   hogy  az    emberi test vagy 1 000 000 milliárd sejtből áll, ami 150 000-szer több, mint ahány ember él a Földön, és ezerszer több, mint a Tejút csillagainak száma! Ebből az elképzelhetetlenül sok sejtből 600 millió hal el, és ugyanannyi regenerálódik minden áldott napon – másodpercenként több mint 10 millió. Az átlagos irhasejt mindössze két hétig él, míg a csontsejtek háromhavonként újulnak meg. 90 másodpercenként antitestek milliói szintetizálódnak, minden egyes létrejöttéhez körülbelül 1200-féle aminosav kell, és minden órában 200 millió vörösvértest regenerálódik. Az Oak Ridge Laboratóriumban elvégzett radioizotópos elemzések szerint az organizmust alkotó atomok 98 százaléka évente kicserélődik. Nincs olyan szubsztancia a testben, amely állandó volna, bár a szív- és az agysejtek tovább élnek, mint a legtöbb társuk. Mégis, az adott időben egyszerre létező szubsztanciák mintegy 10 a 30-on biokémiai reakciót visznek véghez minden egyes másodpercben. A folyamatoknak ezt a mesébe illő számát és sokféleségét pusztán a sejtek és szervek fizikokémiai kommunikációja nem tudná összehangolni… A bioenergia-mezőnek mérhető frekvenciái és kisugárzásai vannak. A hajdani Szovjetunió A. S. Popovról elnevezett Bioinformatikai Intézetének tudósai arra az eredményre jutottak, hogy az emberi bioenergia-mező frekvenciái 300 és 2000 nanométer ( a méter egymilliárdnyi része ) közé esnek. A Lanzhou Egyetem és a sanghaji Atommagkutató Intézet kutatásai arra derítettek fényt, hogy a kisugárzás az alany mentális erőitől függ… …a misztikusok, látnokok és gyógyítók által keltett energia-mezők határozottan magasabb frekvenciatartományban mozogtak (400 Hz körül vagy afölött), mint a normális tudatállapotú személyek energiamezői (rendszerint 250 Hz alatt)…

Címkék: forrás : lászló ervin professzor harmadik évezred című m