Forrás:http://www.kihagy6atlan.hu
Egy elbűvölően szép és makulátlanul tiszta
város, kényelemszerető és későn kelő lakókkal, több mint ezer
vendéglővel. Ez Amszterdam. Egy makacs, szabadszellemű, kissé
anarchista, bohém város. Ez is Amszterdam. És minden, aminek köze van a
művészethez és a kultúrához, az is Amszterdam. Egy élő, szertelen,
színes, mégis hagyománytisztelő város, ezer arccal. Egy hely, ahol
mindenki maga lehet, és felfedezheti azt, amit leginkább szeret.
Amszterdam
a Holland Királyság fő- de nem székvárosa, a királynő, a parlament, és a
kormány székhelye Hága. A város névadója az Amstel folyócska, amely itt
ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Amszterdam területének
ötödét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és folyók alkotják.
Körútjai, sugárútjai maguk a csatornák (grachtok). A város nagyjából 100
szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak
össze. Méltán nevezik Észak Velencéjének. Mivel első látásra annyira
tömény az élmény, hogy szinte képtelenség feldolgozni, a cél nélküli
barangolás javallott. Ne is próbáljunk meg eligazodni a millió csatorna
között, úgysem fog menni, viszont a precíz kiírásoknak köszönhetően
szinte lehetetlen eltévedni.
Amszterdam városképét a csatornák mellett a
girbe-gurba, keskeny homlokzatú kereskedőházak határozzák meg. A legtöbb
épület felső szintjén egy gerenda áll ki, hogy a ráerősített csiga és
kötél segítségével fel lehessen húzni az emeleti lakásokba is a batyut. A
lépcsők ugyanis meredekek, a lépcsőházak szűkösek, az ablakok viszont
annál nagyobbak.
A szabadság fővárosaként is aposztrofálják.
Ez valahogy benne van a levegőben... Ami máshol büntetendő, az itt
árucikk. A lágy drog legális. Coffeeshopot, ahol füvet és kész jointokat
is árulnak, amiket helyben is "elfogyaszthatók", bárhol találunk.
A'dam,
ahogy a helyiek becézik a várost, teljesen egyértelmű. Amszterdam nagy
valószínűség szerint férfi, máskülönben nem rejtene ennyi kétes életű,
ledér nőt. Az ún. Tükrös utcát, a világ egyik legismertebb Piroslámpás
Negyedét - a városközponttól 5-10 percre találjuk. A lányok itt éjjel
nappal kirakatok mögül integetnek a járókelőknek. Ha puszta valójában
akarjuk szemügyre venni a helyet, dobjuk sutba az erkölcsi
fenntartásainkat és nézzünk vissza sötétedés után. Tátott szájjal és
döbbent arccal azért akkor sem tanácsos itt sétálni. Bár az örömlányok
roppant kedvesek és feltűnőek, fotózni őket szigorúan tilos, és a
bűncselekmény elkövetőjét vadonatúj törvény bünteti. A vöröslámpás
negyed sajátos hangulatú sikátoraival kihagyhatatlan része
Amszterdamnak. És ha már a szabadságról ejtünk pár szót, meg kell
említeni, hogy 1969. márciusában John Lennon és Yoko Ono az egyik helyi
hotelben töltött egy hetet ágyban, a nyilvánosság teljes bevonásával.
Ezzel az akcióval kívántak demonstrálni a világbéke mellett. Néhány
héttel később Amerikában is megismételték a "performance"-t.
A város központja a Dam tér, a Királyi Palotával és a Tussaud Panoptikummal.
Rengeteg
színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijks
museum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van
Gogh munkái láthatók. A múzeumot jelenleg felújítják, így a 2008-as
befejezéséig a gyűjteménynek több másik galéria ad otthont. Külön termet
szentelnek az Éjjeli őrjáratnak, a kép mellett egy akkoriban készült
kisebb másolat is látható, amin néhány olyan alak is szerepel, akik a
nagy műről hiányoznak. Ugyanis ahová az Éjjeli őrjáratot anno, néhány
száz éve szánták, nem fért be. Ezért egyszerűen levágtak a széleiből.
A
Királyi Palotától délre találjuk a Begijnhof teret a város legrégibb fa
lakóházával. Nem messze van a nyüzsgő waterloopleini bolhapiac. Pár
háztömbnyire pedig megéri meglátogatni az egyik gyémántüzemet, mert hát
azt sem láthatunk akármikor. A város egyik leghíresebb épülete az Anne
Frank Huis. 1942. júliusa és 1944. augusztusa között itt bujkált a
zsidódeportálás elől az család, amelyet a legifjabb gyermek, Anne
naplóján keresztül mindannyian ismerünk. A ház hátborzongató, megrázó és
nagyon is valós.
Amszterdamban több park is van, ezek közül a
legkedveltebb a Vondel park, mely filmmúzeummal, kávéházakkal, zenei
rendezvényekkel és rendezett ösvényekkel, csodaszép növényzettel fogadja
az arra vetődőket.
És mi jut még eszünkbe Amszterdam kapcsán? A
fapapucs, a sajt és a tulipán. Nem is igazi turista az az utazó, aki
ezek nélkül hazatér.
Ha
van igazi "sajtország", akkor Hollandia az. A hollandokat
"sajtfejűeknek" is nevezik, akik inkább eladják a sajtot, mintsem
megeszik. Az elnevezés a középkorból származik, mivel a harcba induló
farmerek sisakja emlékeztetett arra a formára, amelyben a sajtot
készítették. Bár manapság kissé sértőnek tűnik ez a jelző, való igaz,
hogy a sajtkedvelők mekkája ez az ország. Amszterdamban is millió kis
sajtboltot találunk a legfurcsább és legkétesebb szagú (akarom mondani
illatú) sajtkülönlegességgel. Ízleljünk bátran. Wel moge het bekomen!
(Váljék egészségére!)
No
és a tulipán! Ha valami igazán hollandot akarsz hazahozni, irány a
virágpiac: fekete, kék, cikcakkos, csíkos, hegyes és a szivárvány minden
színe. A tulipán a 16. század második felében a gazdagság szimbóluma
volt. A hölgyek az estélyeken ékszerként viselték. A feljegyzések
szerint Amszterdamban egy teljes házat adtak három tulipánhagymáért
cserébe. A legdrágább tulipánfajta egyetlenegy hagymája 10 ezer guldenbe
került. Ritkaságok persze ma is vannak, de pár euróért olyan hagymákra
tehetsz szert, mint sehol máshol a világon.
Amszerdam és a hollandok nagyon szívélyesek.
És amióta a fapados járatok megjelentek, csupán másfél óra utazás után a
szabadság színesen hömpölygő forgatagába csöppenhetünk. Egy hosszú
hétvégés partyőrület, vagy egy kulturális, esetleg gasztronómiai körút.
Bármelyeiket is választjuk, Amszterdam nem okoz csalódást.
Kommentáld!