A Dunántúli Református Egyházkerület nevében Steinbach József püspök köszöntötte a meghívott vendégeket és a gyülekezetet. Az istentiszteleten közösen szolgáltak a különböző keresztény felekezetek képviselői – Huszár Pál egyházkerületi főgondnok, a Zsinat világi elnöke; Köntös László püspök helyettes, Mail József apát-érseki helynök, Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, Lentulai Attila esperes, Salgó Ferenc kanonok, Polgárdi Sándor evangélikus esperes, ifj. Márkus Mihály református lelkipásztor és Boncz Zoltán baptista lelkipásztor – így is hirdetve, hogy a keresztség vállalása közös és felekezettől független.

Az imahét zárásaként Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hirdetett igét az ökumené  jegyében: amikor közösségeinkről beszélünk, melynek mi is élőláncai, tagjai vagyunk, igazából saját kiengesztelődésünkről van szó. A megbocsátás nagyon fontos tulajdonság a mai rosszindulatú világunkban; ezért nagy kihívás a keresztények számára, hogy kiengesztelve, megbocsátva tudjanak élni a közösségeikben – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette: csodálatos lenne, ha a felekezetek azt valósítanák meg, amit Jézus kért: Atyám, legyenek mindnyájan egyek, akik bennem hisznek!

Isten országa a lelkekben egy, összeköti az embereket, testvérekké – fogalmazott Várszegi Asztrik. A világ, amely körülvesz bennünket, gonosz és tele van bűnökkel, ezért nem csodálkozhatunk azon, ha egyre kevesebben lesznek kereszténnyé. De mitől is lennének keresztények? Ebben a hazában mindent megtettek annak érdekében, hogy ne maradjunk keresztények, és amikor olyan honfitársainkkal találkozunk, akik az út kezdetén semmit nem kaptak a batyujukba az élet útjára, tehetünk-e szemrehányást? Nekünk kell elébük menni, kitárt karral, szerető hívással elmondani nekik mindazt, amit szívünkben Isten szeretetéből megtapasztaltunk a kiengesztelődéssel. Ha mi nem ökölbe szorított kézzel, hanem készséggel és szeretettel élünk, idővel ők maguk fognak bennünket megkérdezni reménységünkről, és akkor elmondhatjuk, hogy mi vagyunk a szívében. Ez nagy ökumenikus feladat, harc mindannyiunk számára: újra kell gondolnunk keresztény meghívásunkat, az Istennel való kiengesztelődésünk gyümölcsét – emelte ki a bencés főapát.

A hit magatartásunkban is megjelenik: szerénység, jóság képében, de ez nem naivságot, ügyetlenséget jelent – hangsúlyozta Várszegi Asztrik. Azok az emberek, akik meg vannak keresztelve, konfirmáltak, elsőáldoztak, bérmálkoztak, nem a divat, a jelszavak által irányított világ emberei, hanem az Ige által irányított szabad emberek kell, hogy legyenek. Amikor a közös keresztségről beszélünk, mindenki számára feladat és kihívás, hogy újra átélje annak fogalmát és az általa nyújtott szabadság érzését. Az igazi szabadságot az ember számára Isten adta Jézus Krisztusban, az ő képmásában, ezért meg kell tanulnunk nekünk, keresztényeknek szabadon élni a bűntől, az önzéstől. Meg kell tanulnunk, hogy nem kell mindent ettől az élettől várnunk. Isten szent lelke nem fent, nem lent, nem kint, hanem az emberekben, a hívők szívében lakozik.

Végül Huszár Pál egyházkerületi főgondnok köszöntötte a gyülekezetet, és megköszönte az ökumenkius imahéten szolgáló lelkipásztorok munkáját. Kiemelte: meggyőződéssel vallja, hogy lehetnek közöttük olyan tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik a felekezeteket, de hittel hiszi, hogy nem a krisztusi elvek azok. Ha az Istenhez közel kerülünk, egymáshoz is közel leszünk – mondta.