Augusztus, Kisasszony hava

Kisasszony havában igen mértékletesen élj, ha akarod magad betegségtől megoltalmazni. Ne egyél káposztát, sem oly étkeket, a melyek szaporitják a melancholiát. Ne igyál se méhsört, se szaladsört ; útfüvet, polét és Acrimoniát tarts borodban; alkalmas borsos étekkel élhetsz; eret ne vágass, reggeli kihányás igen hasznos.


/Csízió, Müller Regiomontanus, 1471. ford. Heltai Gáspár, 1575/

Augusztus, Kisasszony hava.jpg

Válasz

Az egyik legenda: Szent László füve

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla:

Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,
Magyarországnak édes oltalma,
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok közt fényes csillag.

Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta:
- Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László füvének nevezi a nép.
SZENT LÁSZLÓ FÜVE latinul: Gentiana cruciata

sztl.jpg

szentlaszlotarnicsn.jpg

Válasz

Pünkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra.
(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex (15. század))
A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család
A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra
Krisztus, Mária és az apostolok
"Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek" ApCsel 2,3

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
„ És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
”
– Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni"[4] Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb szállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.[2

456px-JuanSimónGutiérrez.jpg

Válasz

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV. században megtartották, s hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is. Mária karácsony után 40 nappal a mózesi törvényben előírt módon bemutatta a jeruzsálemi templomban a tisztulási áldozatot, s gyermekét fölajánlotta Istennek. A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Ezen a napon az Egyház megáldja az égő gyertyákat. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket, ünnepeken éppúgy szentelt gyertyát gyújtottak, mint betegség vagy más bajok idején. Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik, ezért "Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön". A Mura vidéken úgy tartották: "Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél." A Drávaszögben gyertyát szúrtak a földbe. Ha mélyen lehetett leszúrnia sárba, akkor sokáig fog még tartani a tél. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Ismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg.

Válasz

Vízkereszt:
A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

Válasz

Nagyboldogasszony

Holdas, nyári éjszakában

Hűs mezők ölébe fekve,

Messze tájon álmodik most

Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:

Szép leányok, szabad rónák,

Míg fölöttük tiszta fényben

Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra

Rózsa hullna, csillag szállna:

Őrködik az álmaikra

Magyarország Patrónája.

nagyboldogasszony_unnepe.jpg

Válasz

Kovács András blogja
Krizantém illatú napok üzenete

2011.10.31. 09:02:28

„Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen.” (Jn.6/40a.)

Nem vagyunk egyedül és nem vagyunk sötét bolyongásra kárhoztatva. Mint útmutató csillagok ragyognak Isten egén a szentek. Talán a legfényesebben mindenszentek ünnepén tündökölnek. Sajátos példaképeink ők, akiknek nyomán mi is biztonsággal járhatunk. Égiek és földiek összetartozunk, s hisszük, hogy eljön a nap, amikor mi is a „föntiek" sorsában osztozhatunk. Ez a remény ad gyógyírt földi sebeinkre, valahányszor búcsúznunk kell, mert akit szerettünk, átlépte a földi lét küszöbét. Bizony, ezek a pillanatok a hit legkeményebb próbái is egyben. S ahogy a fájdalom szorítása enged, könnyeink függönyén lelki szemeink már látják a Feltámadottat, akkor képesek leszünk belekapaszkodni az Atya akaratába: aki hisz, örökké él...

Ezeken a krizantém illatú napokon a temetőket járja az ember. Koszorút, virágcsokrot helyez öröklétbe szenderült szeretteinek sírjára: pislogó mécsest gyújt, aztán a csendes emlékezés imára indítja. Megteszi ezt ilyenkor minden jóérzésű ember - legyen hívő vagy hitetlen. Ha nem rohanunk el sietősen a könyörtelen megszokásnak engedve, a remegő fénytengerbe öltözött sírkertek nem a halálról, hanem az életről kezdenek beszélni. Arról az életről, melyben nem rág az idő foga, nincs több kétely - örök. Átjárja a színről színre látás öröme. Ekkor még a leghitetlenebb is megrendül, és kétség járja át saját hitetlenségét illetően. Milyen igazságtalan törvény volna, ha csupán ennyi lenne az élet, ha a semmibe futnának útjaink, ha indulnánk, de nem lenne érkezésünk... Kell, hogy legyen valami odaát! Az ember a teremtés legnagyobb csodája, nem lehet, hogy ennyi legyen csupán a léte, hogy a hideg göröngyök alatt érjen csúfos véget... Sorjáznak a kérdések, vívódik a lélek. Szent Pál apostol hite azonban reményt önt belénk, amikor teljes bizonysággal mondja: „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakóházat: örök hajlékot a mennyben, amit nem emberkéz épített." (2Kor.5/1.) A Teremtő Isten akarata szerint örök az élet, melynek csupán első, rövid fejezete kötődik e földi létezéshez. Elindultunk, s valamerre tartunk. Szép ez az út (igaz, néha gyötrelmesen). A törekvés, hogy végigjárjuk, teszi igazán széppé. A hívő keresztény bizonyságban élhet, mert már most tudhatja, ha leomlik a földi sátor, Istentől kap új és örök hajlékot...

Temetőkben 375.jpg

Válasz

A mindenszentek keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak az elhunyt igaz emberek tiszteletére. Ezt követi a halottak napja, estéjét, halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat sok helyütt másként gyakorolják.

Mindenszentek ünnepe keleten alakult ki, a római birodalom keleti részében. Bizánc az, amelyik megfogalmazza azt az igényt, hogy azokról a szentekről, vértanúkról, hitvallókról is megemlékezzenek a templomokban, akikről esetleg maga az egyház sem tud. Névtelenek, vagy éppen nagyon is van nevük, de olyan sokan vannak, hogy az év 365 napja nem elég az ő felemlítésükre. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

A római katolikusoknál november 1-jén tartják a főünnepet. A mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”). A házaknál töklámpások világítanak,a gyerekek lehetőleg horrorisztikus jelmezbe öltözve házról-házra járnak és „trick or treat“, azaz édességet vagy megviccelunk jelszóval gyűjtik a cukorkákat, csokoládékat. Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" („Minden szenteknek”) című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.

Sok európai országban - köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.

Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.

A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napján (október 31.) választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. Több népszokás csatlakozik hozzá, van, ahol kenyeret sütnek a szegényeknek („Isten-lepénye”, „halottak lepénye”), külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak.

Válasz

Zaccaria szent Antal Mária áldozópap
Ünnepe: július 5

A lombardiai Cremonában született 1502-ben. Páduában orvostudományt tanult, majd pappá lett. Mint misszionárius Szent Pált tartotta példaképének. Megalapította a Szent Pálról nevezett férfi kongregációt (a Barnabiták rendjét). Sokat fáradozott a hívek erkölcsi megújításán. Ô kezdeményezte a 40 órás szentségimádást és Jézus halálának emlékére a péntek délutáni harangszót. Szülővárosában halt meg 1539 július 5-én.
Forrás:http://www.plebania.net

Válasz