1823. január 1-jén, Kiskőrösön született Petrovics, ismertebb nevén Petőfi Sándor költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója. Petőfi ifjúkori vándorlása és kezdeti sikerei után 1848. március 15-én, a pesti forradalom lánglelkű vezéreként ért pályafutása csúcsára, hogy aztán 26 esztendősen a segesvári csatában beteljesítse megjövendölt sorsát, és a szabadság oltárán áldozza fel életét.
Máig nem tudjuk, hol található Petőfi végső nyughelye, de a 26 esztendősen mártírsorsot vállaló költő életműve szempontjából ez majdhogynem lényegtelen is. A poéta, aki az egyszerű nép soraiból származott, és egyszerűségében zseniális költeményeit a nép nyelvén adta át olvasóinak, forradalmi gondolataival, lelkesedésével, hazaszeretetével és páratlan igazságérzetével olyan hatást gyakorolt a magyarságra, aminek révén a világ bármely pontján képes megszólítani nemzete fiait, mind a mai napig. Petőfi Sándor halála után szinte fogalommá lett, példaképpé, aki mártíromságával, már-már prófétai pályafutásával egyszerre keltett tiszteletet és irigységet későbbi követőiben.
Bővebben: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1823_januar_1_petofi_sandor_szuletese

Petőfi Sándor.jpg

Válasz

1095 július 29-én hunyt el egyik legnagyobb királyunk,
I. Szent László király...
I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd véglegesen 1106-ban, Váradon helyezték örök nyugalomra, az általa alapított régi Székesegyházban, amely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. (wikipédia)

Válasz

PÜNKÖSD- Wikipédia
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.
És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.”
– Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia
A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: " [Jézus] majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.

Válasz

Nagyszombat:
Lukács 23:
57. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Máté 27:
62. Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
63. Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
64. Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.
65. Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.
66. Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.

Nagyszombat.jpg

Válasz

Nagycsütörtök: Lukács 22 14. Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. 15. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. 16. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” 17. Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: 18. „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” 19. Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” 20. Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak.

Nagycsütörtök.jpg

Válasz

HÚSHAGYÓKEDD A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:
A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Válasz

FEBRUÁR 19. ZSUZSANNA NAPJA

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart.

A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek.

Zsuzsanna-játékot lejegyeztek Magyarittebén (Bánság) is, ahol a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években. Ebben a darabban szerepelt Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, a két öregember, akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg, valamint a „bíró”, a „hajdú” és a „község”.

A dramatikus játék utolsó verse, melyben a Zsuzsannát hamisan vádoló véneket elítélik, így szól:
Ejnye gonosz, de jól tudtál most hazudni.
Az első azt mondta, hogy lentikus alatt
Látta, amely alól egy ifjú elszalatt.
Hát te tölgyfa alatt? Bezzeg hazudtatok,
De szépen sül a bün, a gonoszok, reátok!
Az urnak angyala ma ketté vág téged.
Aki másra kented istentelenséged.
{7-125.} Meghaltok mindketten, kik sok bünt tettetek,
A nép ma bizonyság lesz ma ti ellenetek!
Soknak tisztaságát már megrontottátok,
De ezt kivallani nem merték reátok.
A szép Zsuzsannát is bünre kísztettétek,
De mint hüséges párt meg nem szédítétek;
És hogy ki ne sülne reátok a vétek,
E nagy gyalázatba azért kevertétek!
A kösség feleljen, mit csináljunk vélek
Ugy-é hogy meghaljon e két gonosz lélek?
A község szól: Haljon meg, haljon meg mindkettő erővel,
Verjük agyon őket száz meg ezer kővel.

Erdélyből névnapköszöntőket is lejegyeztek. Széken énekkel és rigmusokkal köszöntötték a Zsuzsannákat. Az ének így hangzik:

1. Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd
Napjaidat számlálni ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítja,
Áldások árja házod elborítja.

2. Te néked minden öröm hótig adassék,
A mellett semmi bánot ne barátkozzék.
Légyen éltednek virágja mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

3. Véglen az egek várát nyilván szemlélhesd,
Ott aztán az életet jobbal cserélhesd.
Az Úr a boldog életben részt adjon,
A szentek serge körébe fogadjon, fogadjon.

Az ének utáni tréfás vers a következő sorokkal zárul:
Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot!

(Forrás: Jeles napok, ünnepi szokások)

Válasz

FEBRUÁR 16. JULIANNA NAPJA

A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik. Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok”.

A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:
Ha Dorottya locsog,
Akkor Julianna kopog.

Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

(Forrás: Jeles napok, ünnepi szokások)

Válasz

FEBRUÁR 14. BÁLINT NAPJA

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

(Forrás: Jeles napok, ünnepi szokások)

Válasz

FEBRUÁR 2. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA

Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, „hogy annak fényénél múljon ki a világból”. Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. Ugyancsak az egész nyelvterületen elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. A Szeged vidékiek a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban. A gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Turán például a belüknél összekötött gyertyákat a szentképre akasztották. Az Ipoly vidéki falvakban többnyire három gyertyát szenteltettek meg, a kisebbet égzengéskor, viharkor vették elő, a nagyobbak közül az egyiket a nagybeteg vagy a haldokló kezébe adták.

Ugyancsak általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Általában úgy vélik, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ellenkező esetben a Mura-vidéken úgy tartották
Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél,
Nem tart sokáig a tél.

A Drávaszögben a tél várható hosszára jósoltak oly módon, hogy gyertyát szúrtak a földbe. Amilyen mélyen a sárba lehet a gyertyát dugni, olyan mélyen fog még megfagyni a föld – vélték. Közismert regula: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az isiket szedd elő!” – azaz még fűteni kell.

Az időjárással összefüggésben a várható termésre is jósoltak. Például a szlavóniai magyarok ezen a napon esőt vártak a jó termés reményében. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Jászdózsán úgy mondták: „Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz!”

(Forrás: Jeles napok, ünnepi szokások)

Válasz