<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<object><type>video</type><version>1.0</version><provider_name>Network.hu</provider_name><provider_url>http://network.hu/</provider_url><title>Pisai Ferde Torony</title><author_name>Jedlik</author_name><author_url>http://network.hu/Jedlik</author_url><html>&amp;lt;object width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;movie&amp;quot; value=&amp;quot;http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=229318&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://templomok.network.hu&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowscriptaccess&amp;quot; value=&amp;quot;always&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;param name=&amp;quot;allowfullscreen&amp;quot; value=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;embed src=&amp;quot;http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=229318&amp;amp;amp;pvol=40&amp;amp;amp;plang=hu&amp;amp;amp;host=http://templomok.network.hu&amp;quot; width=&amp;quot;424&amp;quot; height=&amp;quot;345&amp;quot; allowscriptaccess=&amp;quot;always&amp;quot; allowfullscreen=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/object&amp;gt;</html><width>424</width><height>345</height><duration>100</duration><description>Az olasz városok mindegyike különleges a maga nemében. Mindegyikben van valami, ami csak rá jellemző, és utánozhatatlan. Egyedivé és kihagyhatatlanná teszi őket. Míg Veronát Rómeó és Júlia erkélyével, Velencét a Sóhajok-hídjával, Firenzét a dómjával, Rómát Colosseumával, addig Pisát a ferdetornyával azonosítják a turisták.&#13;
Kétségtelen, hogy Pisa legfőbb turisztikai látványossága a torony, de nem az egyetlen. A pisai Dóm-tér, a Campo dei Miracoli, vagyis a Csodák tere egy széles terület a város központjában. A tér négy meghatározó építménye a dóm, a ferdetorony, a keresztelőkápolna és a temető. A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének.&#13;
Pisai Ferde Torony A templomhoz tartozó harangtorony, a Campanile, építéséhez 1173. augusztus 9-én kezdtek hozzá Bonanno Pisano és Guglielmo Tedesco tervei alapján. Miután 1178-ban a torony harmadik emeletét is felhúzták, az épület olyannyira megsüllyedt, hogy a nagy riadalom miatt az építkezést azonnal leállították. Csak jó 100 év múlva, 1272-ben láttak hozzá a további építkezésnek, Giovanni di Simone irányításával. A negyedik emelettől kezdve azonban már eleve kissé megdöntve építették tovább a tornyot, úgy gondolták, így kompenzálhatják az első három szint dőlését. Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang található benne, a zenei skála minden hangjának külön egy. Azonban – szerencsére - idejekorán rájöttek, ha túl sokáig kongatják a harangokat, akkor fennáll annak a veszélye, hogy egyszerűen ledől az építmény. A legenda szerint Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől.&#13;
Az 58 méter magas, hat emeletes szépség az itáliai román stílus gyöngyszeme. Alapjának külső átmérője 15,484 méter, belső átmérője pedig 7,368 méter. Súlya14700 tonna. Fala az alapnál 4,09 méter vastag, a tetején 2,48 méter.&#13;
Sokáig úgy hitték, hogy talán szándékosan építették ferdére a tornyot, ám a nemrégiben felfedezett dokumentumok arról tanúskodnak, hogy eredetileg egyenesre szánták. A dőlést az okozhatta, hogy a torony alatt minden valószínűség szerint egy olyan kis sziget pereme húzódott, mely az egykori kikötő része lehetett. Az 56 méter magas és 147000 tonnás harangtorony az elmúlt évszázadokban tovább ferdült.&#13;
Bár pontosan nem tudni, hogy milyen fokban dőlhetett meg az építési munkálatok során a torony, az biztos, hogy 1550 és 1817 között mindössze 5 centimétert dőlt tovább.&#13;
Pisai Ferde Torony A torony dőlését 1839-40-ben próbálták meg először megállítani. Stabilizálni akarták a tornyot, ezért elszivattyúzták alóla a talajvizet. Sajnos csak később derült ki, hogy ez hibás elképzelés volt, hiszen a torony a következő pár évben további 20 centimétert dőlt. 1934-35-ben 3-4 méter mély árkot ástak köré, innen betont injekcióztak a torony alá. Sajnos ez az eljárás sem hozta meg a sikert, mert a dőlés fokozódott. De nem adták fel, és 1959-ben még egyszer megpróbálkoztak ezzel a metódussal. Ekkor 361 fúrólyukba 93 tonna betont öntöttek. Mindez nem segített: a torony gyorsabban dőlt, mint az előző években. A mélybe injekciózott nagytömegű beton ugyanis ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta az építményt.&#13;
A campanile 800 esztendeje alatt 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől; a 80-as években a dőlés értéke már meghaladta a 4 métert. Elkerülhetetlenné vált a torony bezárása. Erre 1990. január 7-én került sor.&#13;
Pisai Ferde Torony Az olasz kormány nemzetközi szakemberekből álló csoportot kért fel a műemlék megmentésére. A tudósoknak nem az épület kiegyenesítése, hanem a dőlés megállítása volt a feladata. Volt olyan javaslat, amely 800 tonna ólommal ellensúlyozta volna a dőlést. Végül földet ástak ki a ferdén álló torony alól, így biztosították, hogy egyenletesebb talajon álljon. 1995-ben, amikor hozzá akartak látni a földfelszín alatti betonozáshoz, a torony váratlanul megmozdult és további egy milliméterrel ferdült napok alatt. Hogy az összedőlést megakadályozzák, 18 acélgyűrűt erősíttek a torony alsó szintjeire, s ezeket vastag acélkötelekkel kötötték ki. Úgy tervezték, hogy a dőlés oldaláról megerősítik az altalajt, majd az ellenkező oldalról kiveszik az iszapos rész egy részét. Az 1999-es munkálatok során harminc tonna földet hordtak el a torony északi oldala alól. Ehhez a munkához John Burland, a londoni Imperial College professzora által kifejlesztett fúrót használták, amely nem rázkódtatta meg az épület alapjait. A laza iszapos talaj, amelyre a torony épült, a föld elhordása következtében lassan engedett és az épület csaknem 44 centimétert egyenesedett.&#13;
A munkálatok 2001 nyarán fejeződtek be, és a torony kapui még ez év decemberében újra megnyíltak az érdeklődők előtt. Jelenleg- biztonsági okokból egyszerre 30-an tartózkodhatnak a harangtoronyban, és a tetejéig 294 lépcsőfok vezet fel. A szakemberek bizakodóak, hiszen a torony 2003 szeptembere óta mozdulatlan. Az elmúlt évtized munkálatainak köszönhetően sikerült legalább 300 évvel meghosszabbítani életét.&#13;
Pisai Ferde Torony Sokan úgy tudják, hogy Pisa nevezetessége unikum a maga nemében. Pedig ez nem így van. Nemhogy nem az egyetlen ferde torony a pisai, de még csak nem is a legferdébb. A kölni Johann Baptist templom tornya nemrég dőlt meg, amikor a föld alatti metróépítési munkálatok a torony mellé értek. Ami pedig a dőlés szögét illeti a hollandiai Suurhusen település templomának tornya tartja a Guiness-rekordot: itt ugyanis 5,07 fokban dől a 15. században épült templom tornya. Egyetlen „leg”-e azonban senki nem vitat el a Campanile-től: mégpedig azt, hogy a Pisai a leghíresebb ferde torony a világon.</description><thumbnail_url>http://vds.network.hu/clubvideo/2/2/9/_/229318_41930_3.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>80</thumbnail_width><thumbnail_height>60</thumbnail_height><video_id>229318</video_id></object>
