video1.0Network.huhttp://network.hu/Mikosszéplaki Kastély tragikus állapotakleizerimrenehttp://network.hu/kleizerimrene<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=212321&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://templomok.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=212321&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://templomok.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345242A taródházi Mikos família 1669-ben kapott magyar nemességet, majd 1825-ben magyar bárói címet, a família tagjai a kastély felépítése előtt a község központjában álló kúriát lakták, Mikos Ede báró 1873-ban bekövetkezett halála után lányaira, Olgára és Gizellára szállt az uradalom, mivel pazarló életmódot folytató fiát, Mikos (II.) Jánost kitagadta. 1876-ban azonban a két bárónő egyezséget kötött (II.) Jánossal, így évjáradék folyósítása fejében Mikos megkapta a sorokújfalui és a mikosdi uradalmakat.
Mikos (II.) János kedvtelésből irodalommal foglalkozott, „Sobri Józsi Amerikában” címmel színdarabot írt a híres rablóvezérről, s azt szombathelyi műkedvelőkkel elő is adatta. Ő alapította meg az első magyar tudományos-fantasztikus folyóiratot „Rejtelmes Világ” címmel. A földbirtokos Mikosdon postahivatalt is létesített.
Érdekesség, hogy Mikos Ede idősebb lánya, Olga 1871-ben Mikosdpusztán tartotta esküvőjét herceg Yturbide Salvatorral, aki a mexikói császár örökbefogadott fia, mexikói trónörökös volt. (A császártól a hercegi rangot 1865-ben kapta.)
A kastélyt Mikos (II.) János 1881-ben megromlott anyagi helyzete miatt eladta két – ismeretlen nevű – helybeli lakosnak. (A bárói család (II.) János fiának, Mikos Józsefnek 1921-ben bekövetkezett halálával kihalt férfiágon.)
A kastélyt és az uradalmat az említett két helyi lakostól 1891-ben Zierer Vilmos bécsi bankár vásárolta meg. Zierer a 2155 katasztrális holdas birtokot mintagazdasággá fejlesztette, ekkor burgonyanemesítéssel is foglalkoztak Mikosdpusztán, és itt alakították ki a Dunántúl első mezőgazdasági öntözőrendszerét. (Zierernek a szintén Vas vármegyei Váton is volt kastélya és birtoka.)
A rezidenciában a századforduló táján gazdag és értékes berendezés volt, festmények és faragott bútorok díszítették; az ajtószárnyak szintén faragottak voltak, a kilincsek egyedi kialakítást kaptak. A kastély velencei tükrei és az ebédlőben sorakozó meisseni porcelán étkészletek szintén említést érdemelnek.
A XX. század elején Zierer Ernőre szállt az uradalom, 1935-ben pedig már az ő örököseit említették a 2155 katasztrális holdas birtok tulajdonosaként. A Zierer családot a II. világháború idején deportálták, a kastélyt a környék lakói kifosztották. Az 1945-ös kisajátítási lista szerint Zierer Ernő örököseitől vették el a hatvanhárom szobás épületet.
A II. világháború végén orosz csapatok szállták meg a kastélyt, amelyek még 1946 nyarán is benne állomásoztak, komoly károkat okozva ezzel az épületben.
Az államosítás után először párt és szakszervezeti oktatási központot alakítottak ki a kastélyban, majd 1956-tól SZOT-gyermeküdülőt helyeztek el falai között.
Ekkor részben át is alakították az épületet, a melléképületeket pedig lebontották. Napjainkban egy cég tulajdonát képezi az üresen álló, leromlott állagú épület, amelynek megkezdett felújítása félbemaradt.http://vds.network.hu/clubvideo/2/1/2/_/212321_69622_2.jpg8060212321