video1.0Network.huhttp://network.hu/XVI.Benedek a Svájci Gárda Péter szlgálatábankiralywiskyhttp://network.hu/kiralywisky<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=122095&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://templomok.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://templomok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=122095&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://templomok.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>42434554A Svájci Gárda római pápa védelmét ellátó kis katonai alakulat. Állomáshelye a Vatikán. Hivatalos nyelve a német. A Gárda de facto a Vatikán hadereje.
Alapítása
A Gárda története a 15. századig nyúlik vissza. IV. Sixtus pápa (1471–1484) állította fel a Gárda ősét a Svájci Konföderáció segítségével. Barakkokat építtetett a Pellegrino úton. A megállapodást Svájccal VIII. Ince pápa (1484–1492) újította fel. VI. Sándor pápa (1492–1503) később a francia királlyal való szövetsége alatt használta a svájciakat. A Borgiák idején, az itáliai háborúk alatt az első vonalban harcoltak.
Az 1503-ban megválasztott II. Gyula pápa saját katonaságot akart személyes védelmére. A svájci zsoldosok a XVI. században Európa-szerte keresettek voltak, bátorságuk, hűségük és verhetetlen gyalogos harcmodoruk miatt; ők alkották az akkori legütõképesebb gyalogságot. Az 1505. június 21-i bullában engedélyt kért 200 katona toborzására a svájci kantonoktól. A feladat végrehajtásával Peter von Hertenstein svájci kanonokot bízta meg, akinek Matthäus Schiner sioni püspök közvetítésével 150 zsoldost sikerült toboroznia. Pénzügyi támogatást az augsburgi Jakob és Ulrich Fuggertől kaptak, akik megelőlegezték a felszerelések költségeit.
A pápai udvar egykorú krónikása, Johannes Burckhardus örökítette meg feljegyzéseiben a Pápai Svájci Gárda megalakulásának pillanatát, amely szerint 1505 szeptember.
1527. május 6-án V. Károly seregei támadás-sorozatot indítottak Róma ellen. Elfoglalták a Szent Péter-bazilikát és a Vatikán környékét. A Gárda és a még megmaradt pápai seregek elkeseredetten küzdöttek, hogy feltartóztassák őket. A harc során a 189 svájci gárdistából 42-en maradtak életben, a többiek a Szent Péter-bazilika központi oltárának lépcsőin estek el, 200 menekülővel együtt. Az életben maradt gárdisták voltak azok, akik – amikor már minden elveszett – VII. Kelemen pápát átkísérték a biztonságos menedékhelyre, az Angyalvárba.
A lateráni szerződés
1929. február 11-én létrejött lateráni szerződés a pápa és az olasz állam között, amely elismerte a pápa fennhatóságát a Vatikán teljes területén. Ennek következtében a svájci szövetségi tanács parlamenti határozatot hozott, minek az értelmében a Gárda nem számít külföldi fegyveres erőnek, így a svájci állampolgároknak nem kell engedély kérniük a Szövetségi Tanácstól a szolgálathoz.http://vds.network.hu/clubvideo/1/2/2/_/122095_63176_2.jpg8060122095