{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Gaudi a mester","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/templomok.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=242575&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/templomok.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/templomok.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=242575&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/templomok.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Antoni Gaud\u00ed\r\n\r\nSz\u00fcletett \tReus, vagy Riudoms\r\n1852. j\u00fanius 25.\r\nElhunyt \tBarcelona, Katal\u00f3nia\r\n1926. j\u00fanius 10. (73 \u00e9vesen)\r\nMunk\u00e1i\r\nJelent\u0151s \u00e9p\u00fcletei \tSagrada Fam\u00edlia, Casa Mil\u00e0, Casa Batll\u00f3\r\nJelent\u0151s projektjei \tG\u00fcell park, Col\u00f2nia G\u00fcell\r\n\r\nAntoni Pl\u00e0cid Gaud\u00ed i Cornet (Reus, 1852. j\u00fanius 25. \u2013 Barcelona, 1926. j\u00fanius 10.), r\u00f6vid nev\u00e9n Antoni Gaud\u00ed (katal\u00e1nul), ill. Antonio Gaud\u00ed (spanyolul), vagy egyszer\u0171en csak Gaud\u00ed: katal\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz.\r\n\r\nSz\u00fclei Francesc Gaud\u00ed i Serra r\u00e9zm\u0171ves \u00e9s Antonia Cornet i Bertran voltak.\r\n\r\nTanulm\u00e1nyaira nagy hat\u00e1ssal volt az angol John Ruskin. Korai \u00e9p\u00fcleteire jellemz\u0151 a m\u00f3r, majd a g\u00f3tikus st\u00edlus, arab-perzsa illetve francia neog\u00f3tikus elemei, \u00e1m jellemz\u0151en az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151je. Egyes szak\u00edr\u00f3k ezt \u201ekatal\u00e1n modernizmusnak\u201d nevezik.\r\n\r\nLegt\u00f6bb m\u0171v\u00e9hez \u0151 maga k\u00e9sz\u00edtette a bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti munk\u00e1kat, b\u00fatorokat, s\u0151t, m\u00edves csemp\u00e9ket is.\r\n\r\nLegismertebb \u00e9p\u00fclete a Sagrada Fam\u00edlia temploma. A keleti sz\u00e1rny 1891 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tt, a nyugati sz\u00e1rny 1954 \u00e9s 1985 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Ma is \u00e9p\u00fcl\u0151 tornyai k\u00f6z\u00fcl a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 m\u00e9ter magas lesz.\r\n\r\nAhogy m\u00e9g mag\u00e1t az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetet sem \u00e9rtette meg a 20. sz\u00e1zad, \u00fagy ez a templom is a j\u00f6v\u0151 temploma lesz. Ahogy maga Gaudi mondta: \u201eAz anyag tiszt\u00e1n, a maga asztr\u00e1lis g\u00f6rb\u00fcleteiben t\u00e1rulkozik majd ki, s ekkor majd a vil\u00e1g v\u00e9gre megsejtheti a paradicsom alakzatait.\u201d\r\n\r\nMott\u00f3ja: \u201eA k\u00f6nyvekn\u00e9l t\u00f6bbet \u00e9r, ha k\u00f6zvetlen\u00fcl a term\u00e9szetet tanulm\u00e1nyozzuk.\u201d\r\n1863-t\u00f3l az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00e9piskola) n\u00f6vend\u00e9ke lett. 1867-ben adta ki El Arlequ\u00edn n\u00e9ven k\u00e9zzel \u00edrt, sokszoros\u00edtott lapj\u00e1t, melynek rajzait is maga k\u00e9sz\u00edtette. Egy \u00e9v m\u00falva \u00e9desapj\u00e1val Barcelon\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tanfolyamra j\u00e1rt az Institut d' Ensenyament Mitja int\u00e9zetben.\r\n\r\n1873-ben kezdte meg \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai \u00e9p\u00edt\u00e9szettudom\u00e1nyi iskola) int\u00e9zet\u00e9ben. 1876-ban meghalt \u00e9desanyja. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb tette le vizsg\u00e1it. Megismerkedett Eusebi G\u00fcell i Bacigalupi gr\u00f3ffal, aki majd t\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1nak lett k\u00e9s\u0151bb megrendel\u0151je. El Manuscrits de Reus n\u00e9ven \u00e9p\u00edt\u00e9szeti lapot ind\u00edtott. 1882-ban lerakt\u00e1k a Sagrada Fam\u00edlia alapk\u00f6v\u00e9t.\r\n\r\n1905-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be \u00e9desapj\u00e1val a Parc G\u00fcell-ben l\u00e9v\u0151 h\u00e1zba (Casa de Gaud\u00ed). Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9desapja is meghalt. 1911-ben l\u00e1zas beteg lett M\u00e1lt\u00e1n, ez\u00e9rt meg\u00edrta v\u00e9grendelet\u00e9t.\r\n\r\n1926. j\u00fanius 7-\u00e9n Gaud\u00ed-t elg\u00e1zolta egy villamos, h\u00e1rom nap m\u00falva meghalt. J\u00fanius 12-\u00e9n temett\u00e9k el p\u00e1pai enged\u00e9llyel a Sagrada Fam\u00edlia kript\u00e1j\u00e1ban.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/4\/2\/_\/242575_14376_4.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"242575"}