{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Machu Picchu","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/templomok.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=217652&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/templomok.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/templomok.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=217652&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/templomok.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"\u201e\u2026 A foly\u00f3 mintha menek\u00fclne a jeges fenns\u00edkr\u00f3l, utat v\u00e1jva mag\u00e1nak a gigantikus gr\u00e1nitszikl\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00f6sv\u00e9nyr\u0151l fel\u00fclm\u00falhatatlan sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 t\u00e1j t\u00e1rult a szem\u00fcnk el\u00e9... Sz\u00e9ps\u00e9ge oly soksz\u00edn\u0171, s var\u00e1zslatos volt, hogy a f\u00f6ld egyetlen m\u00e1s term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9hez nem hasonl\u00edthat\u00f3. Havas cs\u00facsok, melyek a felh\u0151k f\u00f6l\u00e9 emelkednek, sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00edn\u0171 gr\u00e1nitszikl\u00e1k, gigantikus szakad\u00e9kok, melyek sok ezer m\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben szakadnak a habz\u00f3-zuhog\u00f3, d\u00fcb\u00f6rg\u0151 foly\u00f3 medr\u00e9be, ugyanakkor a legcsod\u00e1latosabb sz\u00ednekben j\u00e1tsz\u00f3 orchide\u00e1k, buj\u00e1n z\u00f6ldell\u0151 f\u00e1k \u00e9s bokrok, a pomp\u00e1zatos n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g elhal\u00f3 harm\u00f3ni\u00e1ja, s az \u0151serd\u0151 misztikus boszork\u00e1nykonyh\u00e1ja. Val\u00f3ban szent\u00e9lynek val\u00f3 hely!\u201d (Hiram Bingham)\r\nAz egykori Inka Birodalom romv\u00e1rosa (Machu Picchu, jelent\u00e9se: \u00d6reg cs\u00facs) a perui Andok d\u00e9li l\u00e1ncolat\u00e1ban, az Urubamba-foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben, a 2450 m magas Urubamba hegytet\u0151n fekszik.\r\nMachu Picchu, az \u00d6reg cs\u00facs rejt\u00e9lyes kincse A kecsua nyelvet besz\u00e9l\u0151 ink\u00e1k a 13. sz\u00e1zadban alap\u00edtott\u00e1k \u00e1llamukat. A Machu Picchut hagyom\u00e1ny szerint az 1460-as \u00e9vekben \u2013 az inka kir\u00e1ly \u2013 Pachacutec Inca \u00e9p\u00edttette. A v\u00e1ros f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadig vir\u00e1gzott, majd mintegy 400 \u00e9vig \"pihent\". A spanyol h\u00f3d\u00edt\u00e1s idej\u00e9n polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa d\u00falt a birodalomban, \u00e9s miut\u00e1n a gy\u0151ztes tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 Atahualp\u00e1t Pizarro kiv\u00e9geztette, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt az eg\u00e9sz birodalom a spanyolok kez\u00e9re ker\u00fclt. B\u00e1r a h\u00f3d\u00edt\u00f3k tudtak egy Picho nev\u0171 hely l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l, amely a sz\u00f3besz\u00e9d szerint mes\u00e9s kincseket rejt, de az odavezet\u0151 utat sosem lelt\u00e9k meg.\r\nMachu Picchu, az \u00d6reg cs\u00facs rejt\u00e9lyes kincse A k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 Machu Picchu \"meglel\u00e9s\u00e9ben\" az 1865-\u00f6s esztend\u0151, mikor is Antonio Raimondi olasz felfedez\u0151 t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n felt\u0171ntette a v\u00e1rost, de \u0151 maga szem\u00e9lyesen nem jutott el oda. A vil\u00e1g 1911-ben ismerte meg a szent\u00e9ly nev\u00e9t, mikor a Yale Egyetemr\u0151l \u00e9rkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Hiram Bingham felfedte rejt\u00e9ly\u00e9t. Neki tulajdon\u00edtj\u00e1k Machu Picchu felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t, viszont ezt a bab\u00e9rt \u0151 m\u00e1snak adta \u00e1t. Jegyzeteiben az al\u00e1bbiak olvashat\u00f3k: \"Agust\u00edn Liz\u00e1rraga a felfedez\u0151je Machu Picchunak\u2026\" Val\u00f3 igaz, hogy az egyik templom fal\u00e1n olvashat\u00f3 az \"1902. j\u00falius 14.\" bev\u00e9s\u00e9s, amit Liz\u00e1rraga hagyott h\u00e1tra els\u0151 l\u00e1togat\u00e1sakor, de \u0151 azon k\u00edv\u00fcl, hogy j\u00e1rt ott, t\u00f6bbet nem tudott tenni a misztikus hely\u00e9rt, mert mikor n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb elindult a romokhoz, az es\u0151s \u00e9vszak miatt vesz\u00e9lyesen \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 Urubamba foly\u00f3 a hal\u00e1l\u00e1t okozta.\r\nBingham, az akkori korm\u00e1nyz\u00f3, Augusto B. Legu\u00eda y Salcedo eln\u00f6k enged\u00e9ly\u00e9vel mintegy 4 esztendeig kutatott az \"\u0151serd\u0151 misztikus boszork\u00e1nykonyh\u00e1j\u00e1\"-nak kincsei ut\u00e1n. Birgham \u00e1sat\u00e1sai sor\u00e1n \u00f6sszesen 107 s\u00edr, 555 ker\u00e1mia, mintegy 220 bronz, r\u00e9z \u00e9s ez\u00fcst eszk\u00f6z (kark\u00f6t\u0151, f\u00fcld\u00edsz, d\u00edszt\u0171, k\u00e9s, fejsze), valamint 109 n\u0151i, 22 f\u00e9rfi \u00e9s 4 gyermek csontv\u00e1z ker\u00fclt el\u0151.\r\nAz els\u0151 \u00e9p\u00fclet, amit Bingham megl\u00e1tott, a ma Torre\u00f3n n\u00e9ven ismert barlang volt, amely kor\u00e1bban kir\u00e1lyi temetkez\u00e9si hely lehetett.\r\nMachu Picchu, az \u00d6reg cs\u00facs rejt\u00e9lyes kincse Machu Picchu k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll. D\u00e9len a mez\u0151gazdas\u00e1gi szektort, az \u00e9szaki oldalon pedig mag\u00e1t a v\u00e1rost tal\u00e1ljuk. Gr\u00e1nitb\u00f3l \u00e9p\u00fclt h\u00e1zakat, vall\u00e1si- \u00e9s szertart\u00e1si c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcletegy\u00fctteseket tal\u00e1lunk itt. Az ink\u00e1k egy\u00e9bk\u00e9nt nagyszer\u0171 \u00e9p\u00edt\u0151m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k voltak, mi sem bizony\u00edtja ezt jobban, mint hogy a v\u00e1ros \u00e9p\u00fcletei - tetej\u00fcket kiv\u00e9ve - mind fennmaradtak. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s sor\u00e1n nem haszn\u00e1ltak habarcsot, massz\u00edv k\u0151t\u00f6mb\u00f6ket faragtak ki \u00e9s azokat \u00e9p\u00edtett\u00e9k egym\u00e1sra. A mez\u0151gazdas\u00e1gi r\u00e9sz f\u00f6ldteraszokb\u00f3l \u00e1ll, amelyek csatorn\u00e1val rendelkeztek. Az \u00e9lethez a vizet egyetlen forr\u00e1s szolg\u00e1ltatta. A l\u00e9pcs\u0151zetes f\u00f6ldteraszok majd 4 m\u00e9ter magasak. K\u00e9t szempontb\u00f3l is forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1s volt a teraszos gazd\u00e1lkod\u00e1s, hiszen \u00edgy jelent\u0151sen megn\u00f6velhett\u00e9k a m\u0171velhet\u0151 f\u00f6ldter\u00fcletet, m\u00e1sr\u00e9szt megakad\u00e1lyozt\u00e1k a hegyoldal er\u00f3zi\u00f3j\u00e1t. Az altalajt kavics- \u00e9s agyagr\u00e9tegekkel alak\u00edtott\u00e1k ki, amelyre term\u00e9keny talajt hordtak a foly\u00f3mederb\u0151l. A szinteket k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett t\u00e1mfal tartja. A t\u00e1mfalba \u00f3ri\u00e1si k\u00f6veket \u00e9keltek, amelyek l\u00e9pcs\u0151kk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak. A mintegy 300 teraszon kokacserj\u00e9t, burgony\u00e1t, kukoric\u00e1t \u00e9s \u00e9desburgony\u00e1t termesztettek.\r\nMachu Picchu, az \u00d6reg cs\u00facs rejt\u00e9lyes kincse Manaps\u00e1g egy \u00e1tlagos nap, mintegy 1300-1400 l\u00e1togat\u00f3 keresi fel az Inka \u00d6sv\u00e9nyt, hogy a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 palot\u00e1k, f\u00fcrd\u0151k, templomok, s\u00edrok romjait megcsod\u00e1lja. Csakis a romokat\u2026 A felt\u00e1rt s\u00edrok ugyanis \u00fcresek; a megtal\u00e1lt haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakb\u00f3l, \u00e9kszerekb\u0151l, f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l mutat\u00f3ban sincs egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny sem a helysz\u00ednen. A leleteket anno, Birgham - Salcedo eln\u00f6k j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val - az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba sz\u00e1ll\u00edtatta, hogy a Yale r\u00e9g\u00e9szeti tansz\u00e9k\u00e9nek professzorai tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k a felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 kincseket, melyeket az\u00f3ta is f\u00e9ltve \u0151riz \u00e9s saj\u00e1tj\u00e1nak tud az egyetem.\r\nMachu Picchu, az \u00d6reg cs\u00facs rejt\u00e9lyes kincse \u00c9vek \u00f3ta \u00e9les vita jellemzi a perui korm\u00e1nyzat \u00e9s a Yale Egyetem t\u00e1rgyal\u00e1sait a 90 \u00e9vvel ezel\u0151tt elsz\u00e1ll\u00edtott kincsek visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9r\u0151l. A perui korm\u00e1ny szerint a leletek az \u00e1llamot illetik meg, m\u00edg t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s r\u00e9g\u00e9szek \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa az, hogy a leleltek jogos birtokosa az egyetem. Az \u00e1ll\u00e1spontok pedig egy cseppet sem k\u00f6zelednek. A perui Nemzeti Kultur\u00e1lis Int\u00e9zet \u00e1ll\u00edtja: Machu Picchu kincseit \"csak k\u00f6lcs\u00f6nbe\" adta a perui eln\u00f6k az amerikai felfedez\u0151nek: \"Bingham azt \u00edg\u00e9rte, hogy miut\u00e1n tanulm\u00e1nyozta, vissza is szolg\u00e1ltatja a leleteket\". (forr\u00e1s: The Christian Science Monitor) A Yale vitatja a perui ig\u00e9nybejelent\u00e9s jogoss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s arra hivatkoznak, hogy \"az exped\u00edci\u00f3 idej\u00e9n hat\u00e1lyos 1852-es polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv szerint a Yale egyetemet illetik meg a m\u0171kincsek az \u00e1sat\u00e1sok idej\u00e9n \u00e9s azt k\u00f6vet\u0151en is\". Feloldhatatlan az ellent\u00e9t.\r\nAz UNESCO 1983-ban vette fel a Machu Picchut az Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u2013list\u00e1ra, jelezv\u00e9n: a vil\u00e1g \u00e9s az emberi lelem\u00e9nyess\u00e9g egyik csod\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/1\/7\/_\/217652_57472_3.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"217652"}